Magyar, török és örmény bevándorlók győzhetik le a járványt

Orbán Viktor szerint kis túlzással magyar vakcinának is nevezhetjük a Pfizer és a BioNTech koronavírus elleni oltóanyagát, mert „amerikai pénz és magyar ész van benne”. A miniszterelnök szerint büszkék lehetünk a Nobel-díj esélyeseként is emlegetett, Karikó Katalinra, „a tudós asszonyra, aki egy kisújszállási asszonyság egyébként”. Szerzőnk annak járt utána, kiknek és minek köszönhetjük a vakcinát.

Hazájukban érvényesülni nem tudó magyar, török és libanoni-örmény bevándorlók állnak azon cégek mögött, amelyek megváltoztathatják a járványok elleni küzdelmet. A koronavírus elleni első két vakcinát két olyan cég engedélyeztette, amelyet Libanonból és Törökországból származó bevándorlók alapítottak egy magyar kutatónő módszere alapján.

Karikó Katalin 30. születésnapjára, 1985-ben nem túl kedves ajándékot kapott a Szegedi Biológiai Kutatóközponttól: egy elbocsátó üzenetet. A kutatónő a ’80-as években egy kevesek által értett jelenséget tanulmányozott, a messenger vagy hírvivő RNS (mRNS) szerepét vizsgálta Szegeden. A géneket alkotó DNS-szakaszoktól az mRNS-ek viszik el a hírt, hogy milyen fehérjéket készítsen a sejt – erről korábban írtunk.

Sahin képességeit mutatja, hogy orvosként matematika szakra is járt, Türeci pedig immunológus lett. Együtt már korábban is hatalmas eredményeket értek el: előző cégüket, a Ganymed Pharmaceuticalst állítólag 1,34 milliárd dollárért adták el egy japán gyógyszervállalatnak. Ezt a céget a török házaspár egy német befektető ikerpár, Andreas és Thomas Strüngmann 150 millió eurós invesztíciójából indította be, és mint látható, majdnem tízszeres összegért adtak túl vállalkozásukon. Strüngmannék alighanem sokat kerestek ezen, bár ők már eleve dollármilliárdosok voltak korábbi gyógyszeripari tevékenységük révén.

A török házaspár bő tíz évvel ezelőtt alapította a BioNTechet is, amely Karikó és Weissman módszerével dolgozik a koronavírus elleni vakcinákon. Sahinék 2014-ben Karikót is a céghez csábították. A Strüngmannok ennek a vállalkozásnak, a BioNTechnek a beindítását is megfinanszírozták. Az alapításhoz szükséges 180 millió euró jelentős részét ők adták a rendelkezésre álló információk szerint. A német ikerpár jelenleg is a BioNTech legnagyobb befektetőinek számít, bár ez csak feltételezés, hiszen ma már a céget az amerikai technológiai tőzsdén is jegyzik, így tulajdoni viszonyai állandóan változhatnak.

A BioNTech és a Pfizer amerikai gyógyszergyár együttműködik a Covid-ellenes vakcina fejlesztésében, így a németországi török Sahin és a Pfizer görög bevándorlóból lett vezérigazgatója szoros munkakapcsolatba került. Bourla és Sahin a sikeres vakcinafejlesztés esetére már meg is beszélték egymással, hogy ha eredményesen küzdenek meg a Coviddal, akkor együtt megisznak majd egy rakit (pálinkát), amit mindkét tudós-vállalkozó eredeti hazájában, Görögországban és Törökországban így neveznek.

A bevándorlók sikereihez tehát a befogadó állam toleráns kultúrája és befogadó intézményrendszere is kell. A bevándorlás pedig mindig is összefüggött a tudományos és technikai fejlődéssel.

Ezt 2020-ban minden korábbinál jobban illusztrálta a koronavírus elleni küzdelem. Az a két cég, amely elsőként volt képes világszerte engedélyeztetni a vírus elleni vakcináját, egyaránt olyan környezetben működik, amely azt az innovációt befogadó intézményrendszerrel könnyíti meg. Az USA-ról és Németországról van szó, konkrétan a Moderna és a BioNTech cégekről.

Mindkettő a magyar kutatónő módszerét, az Amerikában szabadalmaztatott Karikó–Weissman-eljárást használja a vakcinagyártáshoz. A módszer felgyorsította és hatékonyabbá tette a Covid-ellenes küzdelmet világszerte. A BioNTech nevű német cégnél dolgozik egyébként Karikó is, alelnökként, és tanácsadó a vállalat mellett Drew Weissman is.

Folytatás

Forrás: 24.hu