Leánybúcsú – ahol a leendő anyósod is jelen van? 2. rész

A lánykérés után megtörtént az eljegyzés is, majd következett a lánybúcsú, ami semmi általam korábban otthon látott lánybúcsúra nem hasonlított.

A lánybúcsúra a mi esetünkben a lányos házban került sor, de hallottam már olyanról is, hogy egy hamamba mentek ünnepelni.

A lánybúcsút törökül kına gecesi-nek (kina gedzseszi) hivják, amit ha szó szerint fordítunk, henna estnek hívhatnánk, mivel ilyenkor hennával kenik be a tenyerüket, néhol az ujjaikat is, amitől jellegzetes vöröses színt kap. Úgy tudom, a hennátol vörös kéz istentől megáldott állapot (a seregbe menő fiúknak is szoktak hennát kenni a kezükre).

Az unokahúgok (többen is vannak) mondták ugyan, hogy normális, hétköznapi ruhában menjek, de ők úgy kiöltöztek, és úgy ki voltak festve, azt hittük hirtelen, hogy már az esküvőre jöttünk. Ez is része a törökökre oly jellemző túlzásoknak 🙂

Ilyenkor az a szokás, hogy a férfiak elviszik a lányokat, asszonyokat a helyszínre, majd értük is mennek. Az én párom, lévén a lányos házban tartottuk a lánybúcsút, ott is maradt az unokahúg édesapjával – meg persze segített nekem az elején, hogy mit is csináljak, bár ő se tudott sokat, soha nem volt lánybucsun, ide csak a nők hivatalosak.

Szóval vártunk-vártunk, közben megvacsoráztunk, míg végre megjöttek a vendégek: hát volt nagy csodálkozás a részemről, amikor a vőlegény húga, unokahúgai, anyja majd összes nagynénje megjelent.

Milyen lanybúcsú az, ahol az édesanyád mellett a leendő anyósod is jelen van???

Az első csodálkozást egyre több követte….

A cikk folytatása >>>

Életem Törökországban