Az Európa-liga nyolcaddöntő-rájátszásának csütörtök kora esti találkozóin – a Ferencváros mellett – győzelmet aratott a Fenerbahce, az Ajax és a Real Sociedad.
Ugyan a mérkőzés statisztikái (labdabirtoklás, lövések, szögletek) egyáltalán nem domborítottak ki jelentős különbséget a Fenerbahce és az Anderlecht között, a török csapat sokkal hatékonyabban játszott, és Dusan Tadics, Edin Dzeko, valamint Júszef el-Neszjrí góljaival 3–0-s előnyből várhatja a visszavágót.
A Galatasaray magyar légiósa először játszhatott a szezonban nemzetközi kupameccsen és ezt rögtön góllal hálálta meg.
Sallai az Európa-liga alapszakaszában nem játszhatott, mivel az utolsó pillanatban szerződött Törökországba, így nem tudták nevezni a nemzetközi kupába.
A rájátszásra viszont már be lehetett nevezni és az AZ Alkmaar ellen rögtön góllal igazolta, hogy miért tették a kezdőbe.
A 20. percben Sallai indította Moratát, aki középre adott. Yilmaz lövését blokkolták, de érkezett a magyar támadó, és 17 méterről iszonyatos erővel lőtte a kipattanót a bal felső sarokba! Ezzel egyenlített a Galatasaray a találkozón.
Az AZ Alkmaar vezetett az első félidőben 2-1-re. A hollandok első gólját Mijnans, majd Parrott szerezte. Utóbbit büntetőből.
A fordulás után az 51. percben Kaan Ayhan összeszedte a második sárga lapját, így 10 emberre fogyatkoztak Sallaiék.
Hat perccel később ezt ki is használta a házigazda, Clasie növelte két gólosra a holland együttes előnyét.
Majd a 66. percben már három volt közte, amikor Möller Wolfe egy kipattanót helyezett Muslera kapujába.
A nyolcaddöntőbe jutásért rendezett Európa-liga párharc első találkozóját tehát 4-1-re nyerte az Alkmaar.
Nem lesz egyszerű Sallaiék dolga a visszavágón egy hét múlva.
Ahmet Altan 2016. évi bebörtönzése előtt Törökország egyik legolvasottabb szerzője volt, jogtalan bebörtönzése ellen Orhan Pamuk Nobel-díjas török író külön nyilatkozatban tiltakozott, elítélve, hogy a hatalom képtelen volt tovább tolerálni Ahmet Altan megalkuvás nélküli kiállását. Börtönben írt regénye több nemzetközi díjat elnyert, Pál Laura fordító bevezetője mellett most egy részletet olvashatnak nálunk.
„Megtanultam, hogyan nyeljem le csendben a mézben rejlő mérget”
Ahmet Altan (1950) Ankarában született író, újságíró, 2016. évi bebörtönzése előtt Törökország egyik legolvasottabb szerzője volt. Tizenegy regénye és nyolc esszékötete jelent meg, műveit számos nyelvre lefordították. Írócsaládban nőtt fel, apja, fivére, apjának második felesége is neves író. Hazájában a XX. század második felének egyik legnagyobb írójaként számon tartott apja a hatalom által szintén sokat zaklatott Çetin Altan, akit Erdoğan – akkor még miniszterelnökként – hat évtizedes írói pályafutása elismeréseképp 2008-ban az Irodalomi és Művészeti Nagydíjjal tüntetett ki. Erdoğan akkor a díjátadó ünnepségen úgy fogalmazott: „Boldogan jelenthetem ki, hogy a mai Törökország már nem az az ország, amelyik Çetin Altant 300 alkalommal citálta bíróság elé, foglyul ejtve a szabad gondolkodást, se nem az a Törökország, amelyik Nazım Hikmetet 12 évig börtönben tartotta. Az egykori sértődős, szüntelen gyanakvásban élő Törökországnak végre megjött az önbizalma”.
A sors iróniája, hogy alig 10 évvel később Çetin Altan mindkét fiát, az író Ahmetet és az esszéíró, közgazdász Mehmetet – a török alkotmánybíróság véleményét is semmibe véve – az írásaikban megfogalmazott kritikák miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélték. A 2016. évi júliusi puccskísérlet után megindult nagyszabású politikai tisztogatás során a fivérével együtt Ahmet Altant is letartóztatták. Jogtalan bebörtönzése ellen Orhan Pamuk Nobel-díjas török író külön nyilatkozatban tiltakozott, elítélve, hogy a hatalom képtelen volt tovább tolerálni Ahmet Altan megalkuvás nélküli kiállását.
2018-ban – írásaival az alkotmányos rend megdöntésére irányuló puccskísérlet támogatásának vádjával – tényleges életfogytiglanra ítélték. Ekkor ötvenegy Nobel-díjas tudós, író aláírásával nyílt levelet tettek közzé a Guardianban Erdoğan elnöknek címezve, melyben tiltakoztak a szólásszabadság és a jogállam felszámolása ellen, követelve a bebörtönzött írók, újságírók mielőbbi szabadon bocsátását. A levél aláíróinak sorában többek között olyan tekintélyes nevek szerepeltek, mint Szvetlana Alekszijevics, J.M. Coetzee, Kazuo Ishiguro, Elfriede Jelinek és Mario Varga Llosa. Egy évvel később a Török Legfelsőbb Bíróság 10 és fél év börtönre változtatta az ítéletet. Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek ítélte az író bebörtönzését. Összesen közel öt évet ült az isztambuli Silivri Fegyházban, végül 2021 áprilisában szabadlábra helyezték, de a politikai indíttatású perek továbbra is folyamatban vannak ellene.
A Silivriben írt Hayat Hanım (Hayat asszony) 2021-ben – az angol és francia fordításával egyidőben – jelent meg Törökországban a rangos Everest Yayınları kiadónál. Ugyanabban az évben elnyerte Franciaországban a Femina-díjat, a Transfuge irodalmi magazin pedig az év legjobb európai regényének választotta. Mindeközben a börtönévei alatt publikált esszékötetét Németországban Geschwister Scholl-díjjal ismerték el. A börtönben a regényt papírra, golyóstollal írta, ezért a stílusa letisztultabb, tömörebb lett, hogy a lehető legkevesebb javítást kelljen átvezetnie a szövegben.
A címadó név, Hayat, beszélő név, jelentése „élet” (teljes nevén Nurhayat, azaz „fénylő élet”).
Isztambul, Törökország kulturális, művészeti és gazdasági központja, a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, és területileg ugyan csak kisebb része található Európában, mégis európai városnak tartják. Isztambul a keleti és a nyugati világ határa, olvasztótégelye és ütköző zónája. Abban a közel háromezer évben, amikor ez a hely Bizánc, Konstantinápoly majd Isztambul néven világbirodalmak fővárosa volt, megszámlálhatatlanul sok műemlék otthona lett: a bizánci templomoktól a háromezer mecseten, több száz palotán, nyári lakon és oszmán várakon át egészen az örmény, ortodox, sőt protestáns templomokig és zsinagógákig rengeteg kultúrkör hagyatékát megtalálja itt az idelátogató. Megannyi látnivaló, illat, szín és hangulat olvad össze egy fantasztikus kavalkádba ebben a gigantikus metropoliszban
Ebbe a varázslatosan sokszínű városba kalauzol bennünket a Marco Polo-sorozat – naprakész információkat tartalmazó és színes képekkel, illetve térképekkel illusztrált – új kötete.
Termékadatok
Cím: Marco Polo – Isztambul
Fordító: Vörös Fábián
Kiadó: Corvina Kiadó
Sorozat: Marco Polo
Oldalak száma: 144
Megjelenés: 2025. január 16.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789631370683
Méret: 190 mm x 106 mm x 10 mm
Irodalmi szenzáció: Erdély fenegyereke, Maderspach Viktor (1875-1941 kiadatlan útijegyzetei 1911 és 1938 között, lenyűgöző korabeli fotók kíséretében! A szerző erdélyi német származású magyar mérnök, sportoló, vadászati szakíró. Őseitől a ruszkabányai márvány- és vasércbányát, kohót, és több ezer holdnyi erdőt örökölt. A Zsil völgyének vidéke, a Retyezát és a Páring havasok jó része egykor a Maderspach család birtokához tartozott. 1914-ben az első világháború kitörésekor az elsők között jelentkezett harctéri szolgálatra, és az orosz frontra vezényelték. Két év szolgálat után szabadságra hazatér Iszkronyba. Az erdélyi román betöréskor (1916) gerillacsapatot vezetett a Retyezát és Páring hegységekben, a Kudzsiri-havasokban, valamint a Vulkán-hegységben (erről írta Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig c. könyvét). Magyar honvédek mellett bosnyák hegyivadászok, környékbeli románok, olaszok, szlovákok is, nem feltétlen feddhetetlen múlttal és az erkölcsi bizonyítvánnyal élők voltak különítményében, amit rövidesen csak „oláhölőknek” neveztek – ez a név végül a parancsnokon ragadt. A trianoni békeszerződés után család birtokán maradt és – akarata ellenére – román állampolgárrá lett. 1921-ben csapdát állítottak neki, így egy magyar tiszti összeesküvésben való részvétele miatt menekülnie kellett, Szerbián keresztül Magyarországra. Ennek történetét Menekülésem Erdélyből című könyvében írta le (először a Magyarság, majd a Soproni Szemle közölte). A Rongyos Gárda tagjaként részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben is, a nagy jelentőségű második ágfalvi összecsapás egyik parancsnoka volt. Legitimistaként részt vett a budaörsi csatában is, ahol megsebesült, majd fogságba került. Később mérnökként dolgozott, valamint írásaiból élt, Székesfehérvár mellett és Mátyásföldön. Közreműködött az 1940-es erdélyi bevonulásban. Teherautója felborulásakor szerzett sérülésébe halt bele.
Kalandos élete nem korlátozódott Erdélyre vagy Magyarországra, harmincéves korától kezdve körbeutazta a Közel-Keletet, Bukaresten és Dobrudzsán át többször megfordult Törökországban, innen Palesztinát járta be, eljutott Egyiptomba és Algériába is. Útjairól jegyzeteket készített, ezeket a Világ, az Új Idők, a Pesti Napló, de legfőképp a Magyarság című újság közölte.
A jelen kötet a lapokban közreadott, de kötetben soha meg nem jelent úti beszámolók, naplók, tárcák gyűjteménye, mely majd harminc évet ölel fel: a békebeli világtól, 1911-től kezdve egészen 1938-ig. A kötetet káprázatos eredeti fotók kísérik.
Termékadatok
Cím: Konstantinápolytól Kairóig – Kalandozások Törökországban, Palesztinában és Egyiptomban 1911-1938
Szerző: Maderspach Viktor
Kiadó: Erdélyi Szalon Kft.
Oldalak száma: 440
Megjelenés: 2024. február 29.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9786156502353
A Van-tavi szörny (törökül: Van Gölü Canavari) viszonylag friss legenda, az állítólagos lényt először 1995-ben látták a Van-tóban, Kelet-Törökországban. Több mint 1000 ember állítja, hogy látta az 50 méteres szörnyet. A szemtanúk beszámolói szerint a szörny hasonlít a Plesiosaurusra és az Ichthyosaurusra, melyek még a kréta időszakban kihaltak. A török kormány hivatalos, tudományos kutatócsoportot is küldött a helyszínre, hogy a lény nyomát keressék, de a kutatás sikertelenül zárult.
A városban egy 4 méter magas szobrot emeltek a tavi szörnynek, amely ma is látható a városban.
Minden kihívás ellenére tavaly tovább nőtt a globális textipiac. Az ágazatot elsősorban Ázsia uralja: hasít Kína, feltörekvőben van India, Törökország viszont válságot él át.
A világ textilpiacának mérete a 2023-as 638,03 milliárd USD-ről 2024-ben 689,54 milliárd USD-re nőtt, azaz 8,1%-os összetett éves növekedési rátát könyvelhetett el egy év alatt. Amennyiben ez a tendencia továbbra is megmarad, akkor 2028-ra a piac mérete elérheti a 903,45 milliárd USD-t, éves szinten 7%-os összetett növekedési rátával számolva – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
Szigethy-Ambrus Nikoletta cikkéből kiderül, a regionális teljesítmény alapján a tavalyi év során az ázsiai-csendes-óceáni térség volt a meghatározó. A bevételi részesedés több mint 50%-a az itt található nagyobb textilipari központokba koncentrálódott. A legnagyobb textilgyártással foglalkozó vállalatok Kínában, Indiában, Bangladesben vannak, de magas a kibocsátás aránya Vietnámban és Pakisztánban is. A világ öt legnagyobb textilgyára közül három Kelet-Ázsiában (India, Kína, Japán), egy Pakisztánban és egy Olaszországban található.
Az indiai textilgyártás a jövőben várhatóan még nagyobb növekedést tud majd elérni, tekintettel arra a rendeletre, amely a külföldi közvetlentőke befektetéseket (FDI) kívánja ösztönözni az országban. Az EU-27 országaiba irányuló textil- és ruhaipari beszállító országok között is többségében ázsiai országokat láthatunk, amelyek részesedése az elmúlt bő egy évtized során jelentősen emelkedett a korábbiakhoz képest.
Az elemzés emlékeztet arra is, hogy Törökország helyzete a nemzetközi textilpiacon régóta meghatározó, az itt gyártott termékek magas minősége, versenyképessége világszinten is kimagasló. A gazdaság szempontjából a textilágazat különösen fontos, mivel a teljes termelés 15-17%-át is adhatja, továbbá több mint 4 millió embert alkalmaznak az ágazat vállalkozásainál.
Törökország az EU harmadik legnagyobb beszállítója lett néhány év alatt, ezen túl pedig jelentős mennyiségű terméket szállít az USA-ba is.
Az utóbbi években azonban folyamatosan visszaesés figyelhető meg az ágazat exportjában, amelyre a koronavírus-járványt követő gazdasági zsugorodás mellett a 2023-as földrengések is jelentősen hatottak. A földrengések tizenegy várost érintettek, amelyek 1616 ruházati és 1290 textilipari vállalatnak adtak otthont. A teljes ruha- és textilipari export 30%-a a katasztrófa által sújtott régiókból áramlott külföldre.
2022-ben 36,7 milliárd USD-t tett ki az ágazat exportja, 2023-ban ez az érték 10%-os visszaesést mutatott, ami az eddigi adatokhoz és a szektor korábbi teljesítményeihez képest jelentős.