Ahmet Altan 2016. évi bebörtönzése előtt Törökország egyik legolvasottabb szerzője volt, jogtalan bebörtönzése ellen Orhan Pamuk Nobel-díjas török író külön nyilatkozatban tiltakozott, elítélve, hogy a hatalom képtelen volt tovább tolerálni Ahmet Altan megalkuvás nélküli kiállását. Börtönben írt regénye több nemzetközi díjat elnyert, Pál Laura fordító bevezetője mellett most egy részletet olvashatnak nálunk.

„Megtanultam, hogyan nyeljem le csendben a mézben rejlő mérget”

Ahmet Altan (1950) Ankarában született író, újságíró, 2016. évi bebörtönzése előtt Törökország egyik legolvasottabb szerzője volt. Tizenegy regénye és nyolc esszékötete jelent meg, műveit számos nyelvre lefordították. Írócsaládban nőtt fel, apja, fivére, apjának második felesége is neves író.  Hazájában a XX. század második felének egyik legnagyobb írójaként számon tartott apja a hatalom által szintén sokat zaklatott Çetin Altan, akit Erdoğan – akkor még miniszterelnökként – hat évtizedes írói pályafutása elismeréseképp 2008-ban az Irodalomi és Művészeti Nagydíjjal tüntetett ki. Erdoğan akkor a díjátadó ünnepségen úgy fogalmazott: „Boldogan jelenthetem ki, hogy a mai Törökország már nem az az ország, amelyik Çetin Altant 300 alkalommal citálta bíróság elé, foglyul ejtve a szabad gondolkodást, se nem az a Törökország, amelyik Nazım Hikmetet 12 évig börtönben tartotta. Az egykori sértődős, szüntelen gyanakvásban élő Törökországnak végre megjött az önbizalma”.

A sors iróniája, hogy alig 10 évvel később Çetin Altan mindkét fiát, az író Ahmetet és az esszéíró, közgazdász Mehmetet – a török alkotmánybíróság véleményét is semmibe véve – az írásaikban megfogalmazott kritikák miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélték. A 2016. évi júliusi puccskísérlet után megindult nagyszabású politikai tisztogatás során a fivérével együtt Ahmet Altant is letartóztatták. Jogtalan bebörtönzése ellen Orhan Pamuk Nobel-díjas török író külön nyilatkozatban tiltakozott, elítélve, hogy a hatalom képtelen volt tovább tolerálni Ahmet Altan megalkuvás nélküli kiállását.

2018-ban – írásaival az alkotmányos rend megdöntésére irányuló puccskísérlet támogatásának vádjával – tényleges életfogytiglanra ítélték. Ekkor ötvenegy Nobel-díjas tudós, író aláírásával nyílt levelet tettek közzé a Guardianban Erdoğan elnöknek címezve, melyben tiltakoztak a szólásszabadság és a jogállam felszámolása ellen, követelve a bebörtönzött írók, újságírók mielőbbi szabadon bocsátását. A levél aláíróinak sorában többek között olyan tekintélyes nevek szerepeltek, mint Szvetlana Alekszijevics, J.M. Coetzee, Kazuo Ishiguro, Elfriede Jelinek és Mario Varga Llosa. Egy évvel később a Török Legfelsőbb Bíróság 10 és fél év börtönre változtatta az ítéletet. Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértőnek ítélte az író bebörtönzését. Összesen közel öt évet ült az isztambuli Silivri Fegyházban, végül 2021 áprilisában szabadlábra helyezték, de a politikai indíttatású perek továbbra is folyamatban vannak ellene.

A Silivriben írt Hayat Hanım (Hayat asszony) 2021-ben – az angol és francia fordításával egyidőben – jelent meg Törökországban a rangos Everest Yayınları kiadónál. Ugyanabban az évben elnyerte Franciaországban a Femina-díjat, a Transfuge irodalmi magazin pedig az év legjobb európai regényének választotta. Mindeközben a börtönévei alatt publikált esszékötetét Németországban Geschwister Scholl-díjjal ismerték el. A börtönben a regényt papírra, golyóstollal írta, ezért a stílusa letisztultabb, tömörebb lett, hogy a lehető legkevesebb javítást kelljen átvezetnie a szövegben.

A címadó név, Hayat, beszélő név, jelentése „élet” (teljes nevén Nurhayat, azaz „fénylő élet”).

A könyvről és a szerzőről tovább olvashat a litera.hu oldalon