Tanulj, fiam!

egricsillagokSzombaton ismét megtelt a Kossuth Klub magyartanárokkal. Most a kötelező olvasmányok kerültek rivaldafénybe a Magyartanárok Egyesülete és az Erasmus Kollégium szervezésében. A legkötelezőbb kötelezőknek estek neki tudósok, tanárok és művészek.

A „kötelező olvasmány” szókapcsolat említése jellemzően kétféle reakciót szokott kiváltani. Az emberek egy részét borzongás, kínos kényelmetlenség, gyomortáji remegés keríti hatalmába, ha meghallják a fenyegető kifejezést. Az emberek másik része viszont cinkosan vigyorog, és legyint. Előbbiek a 18 év alattiak, utóbbiak pedig már túlvannak az érettségin.

„Kötelező olvasmány az, ami rettenetesen rossz, de mégis kötelező.” „Kötelező olvasmány az, amivel elriasztják, leszoktatják a gyerekeinket az olvasásáról.” „A kötelező olvasmány az, amit feladnak, de senki sem olvassa el.” – Hogy csak néhány közkézen forgó véleményt idézzünk. De ha jobban belegondolunk, a kötelező olvasmányok sora tartalmazza a magyar és a világirodalom legnagyobb, az oktatási gyakorlatban kanonizálódott tagjait.

Csakhogy ez a kánon nem ma született, nem a mai diákok igényei szerint lett kialakítva. És bár formálódott az idők folyamán, lényegében, nagy részében hosszú évtizedek óta változatlan. Az sem változtatott rajta, hogy az első Nemzeti alaptanterv megszületése (2003) óta mind a mai napig nincsenek a közoktatást szabályozó dokumentumban tételesen felsorolva a kötelezők. Az új Nat persze már felsorolja őket, úgyhogy a változtatáson nem időszerű gondolkodni.

De a szabályozás szigorodásától függetlenül azon mindenképp időszerű gondolkodni, hogy mit kezdjenek a magyartanárok a hol méltán, hol méltatlanul utált kötelezőkkel. Ezzel a kérdéssel foglalkoztak magyartanárok, tudósok és alkotók április 14-én a Magyartanárok Egyesülete és az Erasmus Kollégium közös workshopján.

Négy, a kötelezőnél is kötelezőbb mű került terítékre a nap folyamán. Volt köztük, olyan, ami mára gyakorlatilag olvashatatlanná (és ezzel együtt olvasatlanná) vált, és persze olyan is, ami a mai napig kedvenc. A délelőtt folyamán Katona József Bánk bánja és Petőfi Sándor János vitéze, a délután folyamán pedig Gárdonyi Géza Egri csillagok és Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye került a bonckés alá. Mindegyik műről három-három meghívott: egy tudós, egy tanár és egy művész tartott vitaindítót 15 percben, majd a közönség kérdezhetett, reagálhatott az elhangzottakra.

És mivel az egyes vitaindító előadások nem voltak túl hosszúak, viszont provokatívak annál inkább, a műhelybeszélgetés összességében rendkívül hatásos és jó volt. Érdekes, izgalmas gondolatok vetődtek fel, sok tényszerű információt is megtudhattunk, és a tanítási tapasztalatokról is eszmét lehetett cserélni. Olyan „három az egyben”-rendezvény volt: volt benne élmény, volt nagy reveláció és volt kemény vita is.

Cikk >>>

2012-04-20
http://www.nyest.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here