Könyvajánló: Az építészinas

Farncesca Wade írása Elif Shafak történelmi regényéről, mely egy nemeslelkű elefántról és annak kis gazdájáról szól.

Orhan Pamuk – A nevem: Piros című regényének középpontjában egy isztambuli miniatűrfestő áll. A történet 1591-ben játszódik és 9 nap történéseit meséli el. Ezzel szemben Elif Shafak kilencedik regénye, Az építészinas az 1546-1632 közötti időszakról szól és egy másik nagy oszmán művészeti ággal, az építészettel foglalkozik.

A műben szereplő építész Szinán mester, aki 3 szultán uralkodása alatt több, mint 300 lenyűgöző építményt tervezett. Kitalált segédje Jahan, aki Indiából potyautasként érkezik szeretett fehér elefántjával, Chotával. Jahant a Topkapı palotában alkalmazzák elefántidomárként, később azonban egyike lesz a főépítész négy építészinasának. Jahan a hárem belsejébe is bejárást kap, de nem érzi magát annyira jól a palotában. A gonosz hajókapitány arra kényszeríti, hogy lopjon el mindent a szultán kincsei közül, amit csak tud, így Jahannak olyan döntést kell hoznia, amivel a szultán lánya, Mirihmah, mestere és elefántja is elégedett lesz.

Shafak hősei gyakran peremre szorult figurák, a faj és a nemi hierarchia által irányított társadalomban élnek. Mindez ebben a regényben is megtalálható, elég, ha csak a főszereplőt nézzük: egy kiváltságos szolga, egy indiai Isztambulban – Jahan személyisége átalakul.

A fiú könnyedén mozog a palota hivatalos helységeiben, de a cigányok táborában, a bordélyokban, vendéglőkben és a börtönökben is. Shafaknak rendelkezik azzal a képességgel, hogy olyan légkört teremtsen, amelyben a legjobban tudja bemutatni a szelíd hátsó sikátorokat, de ezzel együtt egy csatatéri harcot vagy egy bankett báltermi jelenetét is.

Szereplőit könnyedén ábrázolja és párbeszédei olykor emelkedettek. Szinán mester különösen szeret homályos metaforákban beszélni: „Az építészet egy tükör, amely megteremti a harmóniát és az egyensúlyt a jelenkori világban” – mondja egy alkalommal inasának. „Az építészet beszélgetés Istennel” – mondja máskor.

A kezdeti nehézségek után az elbeszélés lineáris és epizodikus lesz. Ez leginkább akkor figyelhető meg, amikor Shafak arról ír, hogy Jahan meglátogatja a mogorva Michelangelót Rómában.

Shafak Isztambulja egy ingatag város, ahol a babonák és a jó hírnév jól megférnek egymás mellett.

Szinán mester első leckéje óriási jelentőséggel bír inasai számára: „Lerombolni egy hidat könnyebb, mint felépíteni azt.”

Forrás: The Telegraph

Kollár Kata – Türkinfo

 


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here