Szilvából (is) elégtelen

szilva“Egyes szerb falvakban – főként a férfiak –, azóta is egy kupica szilvapálinkával kezdik a napot, mondván, hogy vérkeringés-serkentő és vírusölő hatású. A vendégeket pedig hagyományosan a török kávé mellé a szintén török eredetű édességgel, a rahat lokummal (ratluk) és a már vallási okokból is feltehetően nem török eredetű szilvóriummal kínálják. Az igazi szerb környezetben a szilvapálinka még ma is elengedhetetlen és pótolhatatlan kelléke a lakodalmaknak, de a temetéseknek, és más társas eseményeknek egyaránt. “

Ha eltekintünk a remélhetőleg nem hosszú életű negatív csengésű jelzőktől és asszociációktól, melyek az elmúlt 20-25 év alatt Szerbiára ragadtak, akkor elmondhatjuk: az újabb kori sportsikereink mellett a szilva és a belőle készült termékek emlékeztetnek leginkább egy külföldit az országunkra. Az egykori JSZSZK világelső volt szilvatermesztésben. A délszláv államon belül pedig Szerbia a szilva Mekkája. A szerb fejedelemség már 1897-ben 37,5 ezer (!) tonna aszalt szilvát exportált az Egyesült Államokba, ami akkor 30 millió dolláros bevételt jelentett. Már 1858-ban Szerbiából szilvalekvárt szállítottak Angliába.

Szilvában még mindig bővelkedünk, viszont mára már elveszítettük vezető szerepünket. Amennyiben az irányzat folytatódik, ebben is kiszorítanak bennünket a piacokról. A szilvafák számát illetően nehézkes pontos adatokra lelni. Nyilván nincs minden fa nyilvántartásba véve, ugyanakkor a kivágott fákat sem mindig törlik. A legtöbb helyen 42 millió szilvafát emlegetnek, de a már említett nyilvántartási hibák miatt cca. 7 millió fáról hallani. Bizonyos adatokban 50 millióról is, másutt azt olvashatjuk, a szilvafák száma 35 millióra csökkent. Ötvenmillió feletti adatokkal is találkozunk tehát, de nyilván az ilyen statisztikáknak a készítése során a számlálóbiztosok beleszámítottak minden magról kelt és sarjról nőtt suhángot, árokparti vadszilvát is. Mindenesetre még mindig nagyon sok a szilvafánk, az ország gyümölcsfáinak több mint a felét teszik ki. A szilvafák többsége – a nagyarányú üzemi telepítések ellenére – a házkertekben, szőlő között, az utak mellett, a kertekben és udvarokban, az utcákon, a házak előtt elszórtan díszeleg.

Ötvenmillió szilvafa sem elég?
A számok tükrében az Amerikai Egyesült Államok és Kína után Szerbia még mindig a harmadik legnagyobb szilvatermelő volt egészen a közelmúltig, míg mára Törökország, Bulgária, Moldávia és Kazahsztán is megelőzött bennünket. Feltehetőleg valóban mintegy 50 millió szilvafa díszlik Szerbiában, ami világviszonylatban is jelentős, főleg, ha a lakosok számához viszonyítjuk. Érdekes összehasonlítás viszont, hogy a betakarított terméseredmények átlaga szempontjából világviszonylatban évről-évre csak a hatvan-valahányadik helyen állunk, hektáronkénti 3,5 tonnás átlaghozammal. Az ültetvények jó része elöregedőben van. Ennek, és bizonyos növényi betegségeknek köszönhetően, egy fáról átlagban évente csak kb. 10 kilogrammot szüretelnek.
Részletek

2012-02-22


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here