Magyar öntudat a 17. századi férfidivatban

kemenyfejedelemA közel két évszázadot felölelő oszmán uralom jelentős mértékben hatott a magyar viselettörténet alakulására. Szinte teljesen megszűnt a nyugati divatstílusok ihlette vonulatok befolyása, így a magyar nemesek körében nem terjedt el az akkoriban más európai országokban hódító spanyol és korai barokk hatás, majd pedig később a piperkőc viselet sem.

Míg nyugaton a harisnyás, cipellős, térdnadrágos vonulatok terjedtek és 1678-ban megjelent az első francia, még nem illusztrált divatlap, amely Anglia felé közvetítette a francia stílust, addig elődeink még mindig megmaradtak a csizmás, szűk nadrágos magyar viseletnél. Az Oszmán Birodalom uralma indokolja, hogy a magyar férfiruházatban ezekben az időkben nem történt gyökeres változás, főleg nem európai hatások nyomán. A 16. és 17. században több részre szakadt hazánkban az Alföld és a Dunántúl szinte teljesen elnéptelenedett, így az akkori előkelő férfidivatról szólva elsősorban az Erdélyi fejedelemség és a Felvidék területén kialakult viseletekről beszélhetünk. A fennmaradásért küzdő magyarság ekkoriban visszanyúlt a hagyományos viseleti elemekhez és igyekezett nemzeti öntudatát öltözködésében is kifejezni. A hosszú török megszállás alatt persze elkerülhetetlen volt a keleti hatások elterjedése a ruházkodásban, így a 1600-as évekre elődeink magyaros viselete ötvöződött a keleti elemekkel mind a díszítéseket, mind pedig az anyagokat tekintve. Részletek

Sütő Emese – www.deluxe.hu

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here