Esküvő török módra

Még ma is keveredik az ősi török szokás a modern európai szokással. Néhány kivétellel igen sok a hasonlóság a magyar hagyományos esküvőkkel. Az esküvőnek van hivatalos része és van a nem hivatalos vallási része. A török törvények már 1924 óta tiltják a többnejűséget. Az ország egyes részein azonban még élnek a szokásjogok.

A férfiak udvarolnak, ígéretet tesznek és ha mind a két család beleegyezik a házasságba, akkor a vőlegény „kendőpénzt” fizet a családnak, amiért elhozza a lányukat.

A lány a házasságba stafírungot visz, melyet megtarthat válás vagy özvegység esetén is.

Ebben nem csak ágynemű, hanem konyhai felszerelések, törölközők, szőnyegek és bútorok stb. is vannak.

Ma a városokban a fiatal pár lakást is kaphat a szülőktől. A lányos szülők a hálószobát és a konyhát rendezik be, a fiús szülők a nappalit és a fürdőt. Eljegyzéskor nem a vőlegény húzza a gyűrűt a menyasszony ujjára, hanem valamelyik idős falusi elöljáró, a városokban pedig az apa, vagy az anya.

A gyűrűk piros szalaggal össze vannak kötve, melyet a szülők vágnak el.

A menyasszony a rokonoktól eljegyzéskor sok arany ékszert kap és amuletteket, amely megvédi a rontástól.

A lakodalom régen 40 napig tartott, majd a törvény egy hétben szabályozta, ami ma három napig tart.

A modern életet élők azonban már nem követik ezt a szokást. Lánybúcsúztató, hennafestés, rituális mosakodás, stb. előzi meg az esküvőt. A legénybúcsún a vőlegény testét is hennával festik.

A menyasszonyt a barátnői öltöztetik menyasszonyi ruhájába. Régen a menyasszony sokszínű ruhát viselt, és lóháton vitték a vőlegény házához, énekeltek és lövöldöztek. A nagyvárosban élők szalonokban vásárolják a menyasszonyi ruhát.

Folytatás

Forrás: nokorszak.hu


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here