Kör­uta­zás­ok délnyugat-Tö­rök­or­szág­ban – ré­gi­sé­gek nyo­má­ban

Ez­zel a cím­mel hir­det­te meg a 8 na­pos utat az oszt­rák uta­zá­si iro­da, ame­lyen a győ­ri ná­dor­vá­ro­si plé­bá­nia szer­ve­zé­sé­ben 32 győ­ri hí­vő is részt vett. A kör­uta­zás egy­ben él­mé­nyek­ben dús za­rán­dok­lat is volt, hi­szen sok ke­resz­tény em­lék­he­lyet fel­ke­res­het­tünk. Ide­gen­ve­ze­tőnk né­met nyel­ven tar­tot­ta az is­mer­te­tést, ame­lyet dr. Né­meth Gá­bor te­o­ló­gi­ai ta­nár for­dí­tott ma­gyar­ra.

Mind­járt a ki­rán­du­lás más­nap­ján Myra vá­ro­sá­ban (ma­nap­ság Demre a ne­ve) Szt. Mik­lós püs­pök 7. szá­zad­ban épült temp­lo­mát ke­res­tük fel. Ezt a temp­lo­mot a 9. szá­zad­ban ke­reszt­ha­jós ba­zi­li­ká­vá épí­tet­ték. A 11. szá­zad­ból szár­ma­zó fres­kók és mo­za­ik­pad­lók mind a mai na­pig jól ál­la­pot­ban lát­ha­tók.

Szt. Mik­lós föl­di ma­rad­vá­nyai je­len­leg a dél-itá­li­ai Ba­ri vá­ro­sá­ban nyug­sza­nak. A kri­mi há­bo­rú (1853) után a fel­újí­tást az oro­szok vál­lal­ták ma­guk­ra, mi­vel Szt. Mik­lóst nem­ze­ti szent­jük­nek te­kin­tik. A 4. na­pon ter­mé­keny völ­gyek, meg­mű­velt szán­tó­föl­dek, gaz­dag na­rancs­ül­tet­vé­nyek, és az 1500 mé­ter fö­lé nyú­ló, erős he­gyek kö­zött vitt utunk Efezus vá­ro­sá­ba.

A tö­rök utak ki­tű­nő­ek és a főbb vá­ro­so­kat au­tó­sztrá­dák kö­tik ös­­sze. Efezus vá­ro­sa lát­ni­va­lók­ban an­­nyi­ra gaz­dag, hogy a hel­lenisztikus és a ró­mai idők­ből több ma­rad­vány lát­ha­tó itt, mint a ró­mai fó­ru­mo­kon. Ma­ga a vá­ros már a Kr. e. VII. szá­zad­ban a jón (gö­rög kor­szak előt­ti) vá­ro­sok szö­vet­sé­gé­ben ve­ze­tő sze­re­pet ját­szott. Iga­zi fel­len­dü­lé­se a Nagy Sán­dor ural­mát kö­ve­tő év­szá­zad­ok­ra esik.

Eb­ből az idő­ből is sok lát­ni­va­ló ma­radt, ame­lye­ket a je­len­le­gi tö­rök ál­lam szé­pen rend­be is ho­za­tott. Min­ket azon­ban az apos­to­li idők em­lé­kei kö­töt­tek le. Ugyan­is Szt. Já­nos apos­tol az el­ső je­ru­zsá­le­mi ke­resz­tény­ül­dö­zés után Efezus­ban te­le­pe­dett le, és ve­le la­kott a Bol­dog­sá­gos Szűz Má­ria is, a tör­té­né­szek egy­be­hang­zó meg­ál­la­pí­tá­sa sze­rint Kr. u. 37 és 42 kö­zött. Bár a Szent­írás nem be­szél ró­la, de a Ha­gyo­mány úgy tud­ja, hogy Má­ria ha­lá­la előtt mind­ket­ten vis­­sza­tér­tek Je­ru­zsá­lem­be és ott szen­de­rült el a Szűz­anya, Kr. u. 45-ben, kb. 60 éves ko­rá­ban. A ko­rai bi­zán­ci, ap­ró temp­lom, ame­lyet Má­ria há­za­ként tar­ta­nak szá­mon, az idők fo­lya­mán fe­le­dés­be me­rült.

A XIX. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben kezd­tek a ré­gé­szek új­ból ku­tat­ni Má­ria la­kó­há­za után és Emmerich Szt. Ka­ta­lin lá­to­má­sa alap­ján ta­lál­ták meg 1894-ben. A je­len­le­gi szent­atya, XVI. Be­ne­dek pá­pa 2006. no­vem­ber 29-én ke­res­te fel Má­ria há­zát. Ab­ban a nagy sze­ren­csé­ben le­he­tett ré­szünk, hogy no­vem­ber 5-én, Szt. Im­re nap­ján a szent­mi­sét a Má­ria há­za mel­let­ti fe­ren­ces ko­los­tor ká­pol­ná­já­ban tart­hat­tuk. A ke­resz­tény­ség fel­sza­ba­du­lá­sa után (Kr. u. 313) a bi­zán­ci csá­szá­rok Szűz Má­ria tisz­te­le­té­re a IV. szá­zad­ban ha­tal­mas ba­zi­li­kát épí­tet­tek Efezus­ban, amely­nek csak rész­ben meg­ma­radt fa­lai és rom­jai 145 mé­ter hos­­szan nyúl­nak el.

Eb­ben a temp­lom­ban mond­ta ki a III. egye­te­mes zsi­nat 431-ben, hogy Má­ria nem­csak a Ná­zá­re­ti Jé­zus Krisz­tus­nak az édes­any­ja, ha­nem a II. Is­te­ni Sze­mély­nek, az Igé­nek is édes­any­ja. Így a föl­di em­ber, Má­ria va­ló­sá­gos Is­ten­anya, a gö­rög nyelv meg­fo­gal­ma­zá­sa sze­rint Is­ten­szü­lő. Imád­ság­ba mé­lyed­ten em­lé­kez­tünk ar­ra, hogy Má­ria tisz­te­le­tünk el­ső és té­ved­he­tet­len egy­há­zi ta­ní­tá­sát ezen a he­lyen fo­gal­maz­ta meg a je­len­lé­vő mint­egy 200 püs­pök és a pá­pa kül­dött­sé­ge. Saj­nos a ké­sőb­bi föld­ren­gé­sek és a 654-ben be­kö­vet­ke­zett arab in­vá­zió a ba­zi­li­kát rom­ba dön­töt­te és töb­bé már nem épült fel tel­je­sen.

Efezus má­sik nagy ba­zi­li­ká­ja a Szt. Já­nos-ba­zi­li­ka, ame­lyet az evan­gé­lis­ta sír­ja fö­lé emel­tek. A ba­zi­li­ka mai nagy­sá­gát a jo­gász­csá­szár, Jusz­tiniánusz építet­tette. Ma­ga a temp­lom kb. 130 mé­ter hos­­szú le­he­tett, de az ara­bok be­özön­lé­se ide­jén en­nek nagy ré­sze meg­sem­mi­sült. Szt. Já­nos sír­ját táb­la jel­zi. Szt. Já­nos evan­gé­lis­ta és apos­tol Szt. Pál apos­tol ha­lá­la után tért vis­­sza Efezus­ba mint a vá­ros el­ső püs­pö­ke, és itt is halt meg, mi­u­tán a pat­moszi szám­űze­tés so­rán ka­pott ki­nyi­lat­koz­ta­tást a Je­le­né­sek köny­vé­ben meg­ír­ta.

Szt. Pál apos­tol Kr. u. 57-ben mű­kö­dött Efezus­ban. Be­szé­dét a ha­tal­mas sza­bad­té­ri szín­ház­ban mond­ta el, de az Ar­te­misz is­ten­nő kul­tu­szát ki­szol­gá­ló ezüst­mű­ve­sek mi­att el kel­lett hagy­nia a vá­rost. Ne­kik ugyan­is a ter­mé­keny­sé­get szim­bo­li­zá­ló Ar­te­misz is­ten­nő kul­tu­szá­ból nagy hasz­nuk szár­ma­zott. Ezüstszob­ro­kat és ezüsttemp­lo­mocs­ká­kat árul­tak a za­rán­do­kok­nak. A ke­resz­tény­ség gyors el­ter­je­dé­se vé­get ve­tett vol­na en­nek a ke­res­ke­dés­nek. Ezért De­me­ter ezüst­mű­ves ve­ze­té­sé­vel Szt. Pál apos­tol el­len for­dul­tak. Ma is áll a nagy szín­ház rom­ja, ahol Pál apos­tol mun­ka­tár­sa­it az efezu­si­ak be­vá­dol­ták a ró­mai ha­tó­sá­gok előt­t.

Ugyan­csak is­me­rős he­lyek kö­vet­kez­tek uta­zá­sunk utol­só két nap­ján. Perge vá­ro­sát az Apos­to­lok Cse­le­ke­de­te (13,13) is em­lí­ti, Hier­apolist pe­dig ma­ga Pál apos­tol a ko­lossze­i­ek­hez írt le­ve­lé­ben (4,14). Mind­két he­lyen a meg­ma­radt ro­mok ar­ról ta­nús­kod­nak, hogy mennyi­re je­len­tős vá­ro­sok le­het­tek az ókor­ban.

Nem ma­rad­ha­tott el a tö­rök uta­kon meg­szo­kott ba­zá­ri be­vá­sár­lás sem. Antalya óvá­ro­sá­ban bőr­árut, ék­sze­re­ket, sző­nye­get és szőt­te­se­ket árul­tak min­de­nütt. Al­ku­doz­ni nem­csak le­he­tett, ha­nem szük­sé­ges is volt. A ke­res­ke­dők a ma­gas­ba kezd­ték ten­ni az ára­kat, de a ma­gyar tu­ris­ta föld­kö­ze­li ösz­­sze­get aján­lott. Vé­gül a tö­rök és ma­gyar ba­rát­ság je­le­ként az ár­ban meg­ál­la­pod­tunk, sőt, te­á­val és édes­ség­gel is kí­nál­gat­tak ben­nün­ket.

A sze­ren­csés ha­za­ér­ke­zés után min­den­ki­nek csak aján­la­ni tud­juk, hogy pró­bál­ja ki ezt az utat. Le­he­tő­leg azon­ban pa­pi tár­sa­ság kí­sé­re­té­ben utaz­zék, az em­lí­tett kegy­he­lye­ken ma­gya­rul ér­tő pa­pot nem fo­gunk ta­lál­ni.

Részletek>>>

2012-02-20
hitvallas