Ki volt az a nő, aki hiteles hírekkel szolgált Európának a hárem világáról?

Ez a nő nem volt más, mint Lady Mary Wortley Montagu, aki 1689-ben született egy angol arisztokrata család leányaként. Később hozzáment egy brit nagykövethez, aki Törökországban szolgálta hazáját, és itt sikerült talán első európai nőként bejutnia az akkori török uralkodó hárembe, nem háremhölgyként, hanem szívesen látott vendégként.

Lady Mary, amikor eladósorba került, két lehetséges kérő közül választhatott, az egyik Edvard Wortley Montagu, a másik Clotworthy Skeffington volt. Lady Mary apja az utóbbit támogatta és kényszeríteni akarta a lányát, hogy hozzámenjen az ír főnemeshez. Mary azonban másba volt szerelmes, ezért inkább a számára kisebbik rosszat választotta, elszökött Montaguval, és 1712-ben összeházasodtak. Mary sosem volt egy unatkozó arisztokrata hölgy, verseket, novellákat írt, szerette a társaságot, így nagyon elege volt már a vidéki magányból, s inkább csatlakozott férjéhez Londonban, ott pedig remek társaságot alakított ki maga körül. Szépségével és szellemességével meghódította a londoni elitet.

1715-ben himlőt kapott, túlélte, de alig. Ezután hamarosan kinevezték a férjét török követnek, így Isztambulba költöztek. Innen írta leveleit, melyben törökországi tapasztalatairól számol be, miszerint megismerte a török nők életét, járt török fürdőben, elbűvölőnek tartotta a vendéglátást, a szépséget, ami a török asszonyokat körülvette. Még egy mulatságos történetet is elmesélt. Egyszer a török hölgyek megpillantották a fűzőjét, és elborzadva kiáltottak fel: A férjek Angliában sokkal rosszabbak, mint Törökországban! Hogy kényszeríthetik a feleségük testét, szerveit, egy ilyen szoros kínzóeszközbe? Lady Mary azt írta, sehol nem látott olyan szabad asszonyokat, mint az Oszmán Birodalomban.

Amikor Lady Mary visszatért Angliába, nem csak a kultúrával, hanem a himlő elleni védőoltással kapcsolatos tapasztalatait is megosztotta. A török módszer szerint élő himlő hólyagból vettek folyadékot, legyengítették a vírust, és azzal fertőzték meg a beoltandó embert. Lady Mary nem tudta az egészségügyi rendszeren átverekedni a módszert, de 1721-ben himlő járvány tört ki Angliában, és egy orvos saját három éves lányát oltotta be így, aztán nyilvánosságra hozta az eredményt.

Ennek hatására engedélyezték az oltás tesztelését kivégzésre váró rabokon, és mindannyian túlélték a himlőt, ezért szabadon is engedték őket. Ezután hat árva gyereket oltottak be, ők is túlélték. 1722-ben beoltották György király unokáit. Később, 1790-ben Edward Jenner, aki 13 éves volt, amikor Lady Mary meghalt, kifejlesztette a himlő elleni védőoltás biztonságosabb változatát.

Forrás: nokorszak.hu