Ki volt az a Çelebi, akinek nevével ma a ferihegyi reptéren is találkozhatsz?

Sokat tanulhatunk a régi világ dolgairól, ha krónikásokat olvasunk, akik nagy eseményekről, híres emberekről emlékeznek meg. Hasznos és érdekes dolgok ezek. De milyen volt az egyszerű emberek élete és világa, milyenek voltak a hétköznapok a középkorban? Ezeket főként utazók leírásaiból tudjuk meg. Evliya Çelebinek, a 17. század egyik legnagyobb hatású utazójának számos magyar vonatkozású írása van. De ismerjük meg előbb, ki is volt ez az Evliya Çelebi!

A törökök Evliya Çelebit (ejtsd: Evlija Cselebi) a világtörténelem legnagyobb utazójának tartják, aki mintegy 50 évig járta a világot és jegyezte fel a látottakat. Útleírásai 10 kötetnyit tesznek ki, de Shakaname címmel egy könyvet is írt. Ennek eredetije 4000 oldalra rúg, ma a Topkapı Palota Múzeumában van kiállítva. Saját bevallása szerint utazásainak évtizedei alatt bejárta az arab és perzsa vidékeket, az Oszmán Birodalmon kívül járt Svédországban, Lengyelországban és Csehországban is, 7 éghajlat alatt, 18 szultánságban, utazásai során pedig 147 nyelvből gyűjtött szavakat.

Egy török utazó neveltetése

1611. március 25-én született Isztambulban, apja Derviş Mehmed Zıllî Efendi ékszerész volt, aki a szultán udvartartása számára készítette alkotásait, Çelebi innen szerezte azokat az értékes kapcsolatokat, melyeknek köszönhetően az Oszmán Birodalom bármelyik pontjára eljuthatott. Anyja, Abaza Melek Ahmed pasa nagyvezír rokona volt. Tanulmányait apja kapcsolatainak hála részben a Şeyhülislam Hamid Efendi Medreszében végezte, ahol a kor híres zenetudósaitól és kalligrafikusaitól tanulhatott.

IV. Mehmet szultán parancsára 2 évig a Topkapı Palotában tanult zenét és kalligráfiát. Emellett megtanult perzsául és arabul is, amivel abban a korban a birodalom egész területén érvényesülni lehetett. Ezenfelül a biztonság kedvéért megtanult görögül is apja szomszédjától, a szintén ékszerész Simyontól, de latin nyelvleckéket is vett. Ezekkel a nyelvekkel felvértezve a birodalom európai felében is könnyedén elboldogult. A legendák szerint egy nyelvbotlással indult világutazói karrierje. Imádság közben „Şefaat ya Allah!” (Adj nekem bocsánatot, Allah) helyett véletlenül azt mondta: „Seyahat ya Allah!” ( Adj utakat nekem, Allah)

Folytatás

Forrás: divany.hu