Kalandozásaink Napkeleten – Második nap: Isztambul/1.

Isztambul – A Topkapı Palota

(Topkapı Sarayı)

Miután a Földalatti Ciszternánál szerencsésen egymásra találtunk Ágival, csatlakoztam a csoporthoz. Akkor már majd két hete Isztambulban voltam és izgatottan, nagy várakozással néztem elébe a Kelet-Anatóliai utazásnak. Ankarába indulás előtt még egy napot Isztambulban töltöttünk. Délelőtti városnéző sétánk célpontja a Topkapı Palota volt.
Gyalogosan indultunk el az Ordu Caddesin, meg-megállva az útközben felbukkanó nevezetességek előtt, hogy aztán néhány pillantást vetve rájuk tovább haladjunk. Átvágtunk a turistáktól hemzsegő Szultanahmet téren.

Az Hagia Szophia (Ayasofya) mellett elkanyarodva kikerültük a világra ügyet sem vető, alvó kutyákat, majd a palota bejáratához érve és III. Ahmed díszkútját elhagyva beléptünk a Szultáni kapun (Bab-ı Hümayun). A Topkapı Palota a világ egyik leghatalmasabb birodalmának, az Oszmán Birodalomnak volt majdnem 400 éven át a közigazgatási központja. A palota együttest II. (Hódító) Mehmed kezdte építtetni 1455-78-ig. A palotát az összes oszmán szultán új épületszárnyakkal bővítette és gazdagította egészen a 18. századi megüresedéséig. A Topkapı kifejezés jelentése: „Ágyúkapu” vagy „Ágyús kapu”. Ezt az elnevezést az eredetileg a bejáratnál álló két ágyúról kapta. Sorban végigjártuk az udvarokat. Az Alay meydanın átvezető széles udvaron kívülről megcsodálhattuk a 4. században, I. Constantinus római császár által építtetett Szent Iréné (Aya Irini) templomot.

Az első udvaron és a jegyellenőrző kapun átjutva a Bab’üs Selam kapun, a palota második kapuján léptünk be, és kezdtük meg sétánkat a múzeumban. Az I. és II. udvart a Középső vagy Orta Kapı köti össze. Itt található az a hely, ahol a magas rangú tisztviselőket fogva tartották és megfojtották. A kaputól jobbra levő hóhérkútnál mosták le a hóhérbárdról a vért. A kapun átlépve a szultán kivételével mindenkinek gyalogosan kellett áthaladnia.

A II. udvarban (Divan meydanı) található a palota belső kertje. Az állam és a palota irányításának épületei itt állnak. Ezért is hívták Divan térnek (diván: törökül tanács, gyülekezés, elsősorban pedig államtanács). Itt került sor 3 havonta a janicsárok zsoldfizetésére és a követek fogadására. Az udvar bal oldalán van a hárem bejárata. Közvetlen a bejárati ajtó melletti épület a Kubbealtı (azaz Kupolaalj), amely I. Szulejmán (Kanuni Sultan Süleyman) uralkodásának elején épült, és amelyben az Oszmán Birodalom közigazgatási központja működött. Itt ült össze a diván. A hátsó falon, 3 m magasságban található ablakon át figyelte a szultán a diván munkáját, ami hetente négyszer ülésezett.

A Divan mellett áll a Dış Hazine (Külső kincstár), valamint itt látható az Adalet Kulesi (Igazság tornya, ami később nemcsak a palota, hanem Isztambul építészeti szimbólumává vált), a Konyha (épületkomplexumának nagyobbik része a világ harmadik legnagyobb porcelángyűjteményének ad helyet), a Beşır Ağa Camii és a Bab-üs Saadet. Ez, a szultán lakosztályainak helyet adó III. udvarra vezető kapu (Enderun avlusu). A Bab-üs saaded kapun áthaladva a harmadik udvar első épülete a csempékkel gyönyörűen díszített Arz Odası, a trónterem. Itt fogadta a szultán a külföldi követeket. A trón a terem bal oldalán a fal mellett áll, egy díszkút mellett. A díszkutat magántárgyalások alkalmával mindig kinyitották, hogy meghiúsítsa a kíváncsiskodók hallgatózását. A falakon látható csempék az oszmán csempeművészet legszebb példái. A szemközti falon arab nyelvű feliratok és a szultán monogramja olvasható.

A harmadik udvar jobb szárnyában található a Seferli Koğusu, ma a szultáni ruházat bemutatóterme, mellette a Fatih Köşkü (ma itt van a kincstár, a palota egyik legérdekesebb része), a Hasoda Koğusu ( Kutsal Emanetler Dairesi vagy Szent Ereklyék Terme). Utóbbiban 19. század óta őrzik az ereklyéket (a Kábához tartozó tárgyakat, Mohamed próféta személyes tárgyait (kardját, íját, a próféta lábnyomát, szakállát, köpenyét), valamint a próféták ereklyéit (Mózes botját, Keresztelő János relikviáit).

Két átjáró vezet a negyedik udvarba, mely egyben a palota utolsó udvara is. A kert bal oldalán lehet felmenni az Aranyszarv-teraszra, ahonnan pazar kilátás nyílik az Aranyszarv-öbölre. A Has odaból az Aranyszarv-öböl felé néző Sofa-i hümayun vagy Mermer Sofa teraszra lehet kilépni. A teraszon áll a Sünnet odası (körülmetélés terme). Az egész palota legszebb pavilonja a IV. Murád szultán Bagdad meghódításának emlékére építtetett Iftariye Köşkü.

Ramadán havában a szultán itt tartotta az iftárt (ramadáni böjti vacsora). Innen tárul a legszebb látvány az Eminönü és a Galata negyedekre, valamint az Aranyszarv-öbölre.

Folytatjuk…