Így látta Magyarországot a világ egyik leghíresebb utazója

A középkor útleírásai sokszor pontatlanok, az utazók szerették tekintélyes fantáziájuk szüleményeivel feldúsítani történeteiket, számadataik feljegyzésénél pedig gyakran előfordult, hogy vastagabban fogott a pennájuk. A sorok között mégis ott bújik a valóság, amely ha szubjektív is, felbecsülhetetlen értékű információkat rejt múltunkkal kapcsolatban. Evliya Çelebi, a világhírű török utazó bejárta a 17. századi Magyarország területét, és temérdek izgalmas történettel gazdagította az utókort.

Mint az Evliya Çelebi életét bemutató korábbi cikkünkből kiderül, a nagy török utazó időnként saját szakállára, de leginkább diplomata delegációk tagjaként járta be az Oszmán Birodalom teljes területét. Így jutott el Magyarországra is, egészen pontosan arra a területre, amin a Magyar Királyság maradéka, a török hódoltság és Erdély osztozott. És bár utazónk a diplomáciai küldetések során a legváltozatosabb feladatokat kapta a török portától (a porta a Török Birodalom adminisztratív központjának, kormányzati negyedének kapuját jelöli, a birodalom hatalmának egyik jelképe), történeteivel szórakoztatta a delegációkat, avagy nyelvtudásának köszönhetően fogolycserékben vett részt, nem páholyból figyelte az eseményeket, mint az kiderül Dr. Karácson Imre: Evlia Cselebi Török világutazó magyarországi utazásai című munkájából, amely cikkünk alapját adta.

Evliya Çelebi sokszor vett részt katonai küldetésekben is, például többek között az ő beszámolója alapján ismerhetjük meg a szentgotthárdi csata részleteit, aminek szemtanúja volt. Leírásaiból megismerhetjük továbbá több magyarországi vár és város leírását. Így tudhatjuk meg, milyen volt az élet a Budai és az Egri vilajetben, Pécsen, de diplomáciai küldetései során a hódoltságon kívüli magyar területekre is eljutott, például Komáromba, Győrbe, Mosonmagyaróvárra, Pozsonyba és Lipótvárba is.

Folytatás

Forrás: divany.hu