Ibrahim Müteferrika, az első török nyomda magyar származású alapítója

Ibrahim Müteferrika volt az első, aki török könyvet adott ki az Oszmán Birodalomban.                 

forrás: fikriyat.com

1674-ben Kolozsváron született, ami akkor még Magyarországhoz tartozott. Korábbi neve, amit még muszlimmá válása előtt viselt, nem ismert. Protestáns magyar családban nőtt fel, teológiát tanult. 1683-ben, a második bécsi ostrom idején a törökök elfogták és Isztambulba hurcolták, ahol áttért a muszlim hitre. Rövid idő alatt megtanulta az Oszmán Birodalom törvényeit és szokásait. Nevének jelentése: olyan gondnok, aki a palotában dolgozik és a vezérek és miniszterek által adott feladatokat hajtja végre (a müteferrika szótár szerinti jelentése: szultáni titkársági hivatalnok).

Az 1715-ös osztrák hadjárat alatt kommunikációs területen dolgozott. Egy ideig a magyar főnemes, Rákóczi Ferenc szolgálatában állt, aki 1717-ben menekült az Oszmán Birodalomba.

Több nyelven is beszélt (latin, magyar, arab, oszmán török), emiatt szinte minden területen bevethető volt. Az oszmán államférfiak és Rákóczi tiszteltét is elnyerte ennek köszönhetően.

Hivatalos feladatai közé tartozott a diplomácia, a vendéglátás, a fordítás, a titkársági és írnoki feladatok elvégzése.

Risale-i İslamîiye (Értekezés az iszlámról) címmel könyvet is írt az iszlámról. 1715-ben III. Ahmet levelét küldte el Bécsbe Eugén hercegnek. Mivel több nyelven is beszélt, így más államok követeivel is tudott tárgyalni.

Magyarországon tanulta ki a nyomdász szakmát, majd, amikor Isztambulba került, akkor döntött úgy, hogy alapít egy nyomdát és Sait Efendivel fog együtt dolgozni. A nevéhez fűződő első nyomda 1719-1720 között jött létre. A nevşehiri nagyvezír, Damad Ibrahim pasa fetvájának (fetva = az iszlám vallásban vallásjogi döntést jelent olyan esetben, mikor egy konkrét hitelméleti vagy vallásgyakorlati kérdésre nincs válasz sem a Koránban, sem a hadíszokban, sem a muszlim tudósok közmegegyezésében, az idzsmában) köszönhette, hogy megnyithatta a nyomdát, de csak olyan műveket adhattak ki, amelyek nem kapcsolódtak a valláshoz. A nyomda 1727. december 16-án kezdte meg működését.

A nyomdagépet és a latin ábécé betűit külföldről hozatták. Ez a nyomda volt az, ami meghozta Ibrahim Müteferrika számára a hírnevet. Az első jelentős mű, amely a nyomdájából került ki, a Vankulu Lugati (Muhtar as-Sahah két kötetes arab- oszmán-török szótára) volt, 1729 elején jelent meg.

A nyomdájában megjelent könyvek témája a történelem, a földrajz, a nyelv és a katonai szolgálat volt. Ibrahim Müteferrika kiegészítéseket és magyarázatokat írt a kiadott könyvek többségéhez, ezen kívül még jegyzetek és térképek nyomtatását is végezte.

1743-ban Dagesztánba ment kiküldetésbe. Miután visszatért, a Divan-ı Hümayun (Császári Tanács) történészévé nevezték ki, 1745. november 7-én azonban lemondott erről a pozícióról. Ezzel egyidőben kísérletet tett egy papírgyár létrehozására Yalovában, Lengyelországból hozatott mestereket.

Ibrahim Müteferrika nyomdája volt az első muszlim török nyomda a történelemben, azonban a nem muszlimok nyomdái már korábban megnyíltak Törökországban.

Ibrahim Müteferrika 1745-ben Isztambulban halt meg. Az Aynalıkavak temetőben temették el, majd 1942-ben átszállították a mevlevi dervisek isztambuli kolostorának kertjébe.

forrás: wangfolyo.blogspot.com

Ibrahim Müteferrika halála után a nyomda működési engedélye a rumeli kádira, Ibrahim Efendire és az anatóliai Ahmed Efendire szállt.

A fedett bazár nyugati felén, az antikváriusok 1950. évi tűzvész után újjáépített üzletsorának udvarán áll mellszobra. Az alatta látható táblán az általa kinyomtatott 17 munka címe olvasható.

Forrás: yeniakit.com.tr, yaraticihayat.com, Arkeoloji Sanat ve Dinler Tarihi facebook oldala

Kollár Kata – Türkinfo

3 COMMENTS

  1. Jó napot,

    Piskiröl irok, a Dévai könyvtár lapja, Vox libri, föszerkesztöje vagyok.Az Ön cikke nagyon, nagyon érdekes és szeretném a lapunkba elöadni. Ezért kérem a kedves beleegyezését és, ha igen, akkor irja meg foglalkozását mivel ezt mi a 3-ik cimlapon megjegyezzük. Az emlékkö képe nekem megvan, mivel jártam a könyvbazárba ezelött 5 éve.
    Nagyon szépen köszönöm, mind török kulurua rajongó és mind erdélyi magyar.

    Minden jót kivánok,
    Denisa Toma
    Deva

  2. Tisztelt Denisa Toma!
    Köszönöm kedves szavait. Természetesen hozzájárulok ahhoz, hogy a cikk a lapban megjelenjen. A Török-Magyar Kulturális, Információs és Művészeti Alapítvány (Türkinfo) önkéntese vagyok, főállásban egy ügyvédi irodában dolgozom asszisztensként.
    Kérem, hogy a cikk végén ez szerepeljen: Kollár Kata – Türkinfo ezzel a linkkel: https://turkinfo.hu/
    Az ön által készített emlékkő képét felhasználhatja!
    Amennyiben lehetséges, szeretnék majd kapni a lapszámhoz egy linket!

    Szép napot kívánok!
    Kollár Kata

    • Kedves Ágnes!

      Örömünkre szolgál, hogy Szlovákiából követi oldalunkat! Én sajnos nem olvastam az Ön által említett „Magyar” című könyvet és sajnos a naplóról sem hallottam, így sajnos nem tudok Önnek válaszolni. A cikket török nyelvű honlapokon található információk alapján állítottam össze. Üdvözlettel: Kollár Kata

Comments are closed.