Göbekli Tepe: Anatóliából származik az európai ember?

Barçın Yinanç interjúja Nezih Başgelennel

A Törökország délkeleti részén, Şanlıurfa városának közelében lévő őskori helyszín, Göbekli Tepe egy szakértő szerint felülírja a civilizációval kapcsolatos eddigi ismereteinket. Több bizonyíték is van arra, hogy Anatólia nagymértékben hozzájárult a civilizációk felemelkedéséhez, de Nezih Başgelen szerint sokkal inkább, mint korábban gondoltuk. Az őskori helyszín kb. 7000 évvel régebbi, mint az angliai Stonehenge.

„A kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy Európa azután tért át a mezőgazdaságra, miután az Anatóliában élő civilizációk Európába vándoroltak. Az anatóliai farmerek kb. 6-7000 évvel ezelőtt vándoroltak Európába, és a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tudásukat ekkor adták át az európaiaknak” – mondta Başgelen.

Néhányan Göbekli Tepét a történelem kiindulópontjának tartják. Egyetért ezzel a megfogalmazással?

Jobban szeretem azt mondani, hogy Göbekli Tepe egy újrakezdés, különösen a mai tudásunk alapján, melyet a civilizációval és az építészettel kapcsolatban birtokolunk. Ez egy hatalmas építmény, elképzelni is nehéz, hogyan építhették fel azokkal az eszközökkel, amelyek abban az időben rendelkezésre álltak. Ilyen bonyolult szerkezetű építményeket csak 5-6000 évvel ezelőtti időkből láttunk, Göbekli Tepe viszont 7000 évvel régebbi, mint a Stonehenge. Ami még az építményt figyelemre méltóvá teszi, azok a faragott állatok, mint a vaddisznó, róka, oroszlán, madarak és kígyók. A figurák 99%-a férfit ábrázol, nők nincsenek, ami a patriarchális társadalom jellemzője. Ez szimbolizálhatja a férfiközpontú vallásfelfogás kezdetét. Csak egyetlen nőalak fedezhető fel a köveken, aki éppen szül. Éppen ezért a vallási építészet kezdetének is tekinthetjük.

Tekinthetjük Göbekli Tepét a legrégebbi vallási szentélynek, az első templomegyüttesnek?

Nyugodtan hívhatjuk a legrégebbi szent helynek, abban azonban még mindig nem sikerült megállapodni, hogy ezek templomoknak tekinthető épületek-e, vagy sem.

Azt mondják, hogy Göbekli Tepe megváltoztatja a civilizáció fejlődéséről szóló hagyományos nézőpontot. Leegyszerűsítve, a hagyományos felfogás a mezőgazdaságot tekintette kulcsfontosságú tényezőnek, mely a nomád életmódtól a letelepedésig vezetett, miközben talán épp a hit indíthatta meg ezt a változást.

Szemben a vadászó életmódot folytató csoportokkal, náluk már felfedezhető volt a társadalmi szerveződés és a szervezettség egy kezdetleges formája. Göbekli Tepe jelenti a kezdetet, a civilizáció létrejöttét. Ez egy fordulópont. A civilizáció gyökerei az újkőkorszakig nyúlnak vissza és Göbekli Tepe, Anatólia más területeivel együtt arról tanúskodik, hogy Anatólia hozzájárulása a civilizáció születéséhez sokkal nagyobb volt, mint gondoltuk.

A legújabb eredmények azt mutatják, hogy az angliai Stonehenge-et építők ősei Anatóliából vándoroltak Angliába. A Berlinben 2017-ben nyilvánosságra hozott kutatási eredmények is azt bizonyítják, hogy az európai népek ősei Anatóliából érkeztek.

Az egyik cikkében említést tesz a Közel-Keletről Európába érkező bevándorlók jelenlegi áramlásáról.

A történelem folyamán Anatólia olyan terület volt, ahol az emberek jöttek-mentek. Bizonyos értelemben az emberek vándorlása Anatóliába és Anatóliából, a tömegek ilyen fajta mozgása már az őskorban is létezett. Az Európai Unió BEAN projektje, amely összefüggéseket keres az európai és az anatóliai újkőkorszak között, rávilágított arra, hogy az európai mezőgazdaság létrejötte az Anatóliából Európába vándorlóknak köszönhető. A DNS-kutatások eredményei is azt mutatják, hogy rokonságban állnak az anatóliai emberek és állatok az európaiakkal. Ezek olyan érdekes megállapítások, amelyekről még sem az anatóliai, sem az európai emberek nem tudnak. Idő kell még ahhoz, hogy a hétköznapi emberek megismerjék és felismerjék ennek a tudományos kutatásnak a fontosságát.

Talán ezért is fontos, hogy Göbekli Tepe felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára és Törökország 2019-et „Göbekli Tepe Évévé” nyilvánította.

Valóban, mostanra Göbekli Tepe a figyelem középpontjába került. A törökök is kezdik felfedezni, hatalmas kíváncsiság övezi. Egyelőre a törökök érkeznek nagy számban, külföldiek még kevesen jönnek, a szállodák a belföldi turistákkal vannak tele, és hatalmas sorok kígyóznak a régészeti lelőhely bejáratánál is.

Lehet negatív következménye annak, hogy nagyszámú turista keresi fel a helyet?

Jelenleg nincs ásatás a területen. Miután Göbekli Tepe iránt hirtelen megnőtt az érdeklődés, valahogy szabályozni kellett a turistaáradatot, ezért álltak le a régészeti munkák. Olyan ez, mint egy inga, az egyik végletből a másikba esünk. Jelenleg nem megfelelő az infrastruktúra ennyi turista fogadásához, káosz van.

Ezen kívül ott van még Urfa is, ami szintén az érdeklődés középpontjában áll, legalább olyan fontos vallási központ, mint Jeruzsálem, Ábrahám prófétának köszönhetően, aki – úgy tartják, – Urfában született, és minden monoteista vallás meghatározó szereplője. És most itt van még Göbekli Tepe is a hit misztikus dimenziójával. Urfa még csak nemrégiben kezdte felfedezni saját valódi identitását, ez az, amit Törökországnak jobban ki kell használnia.

De most egy másik problémát kell megoldani, Göbekli Tepe infrastruktúráját kell fejleszteni.

De a németek már építettek egy tetőszerkezetet fölé, hogy megvédjék az időjárástól, nem?

Igen, de sajnos nem megfelelő. A Német Régészeti Intézet közreműködésével valósult meg a projekt, EU-s támogatással. Sajnos a tervezők között török szakemberek nem kaptak helyet, így az ország éghajlati adottságait nem vették figyelembe a tervezésnél, mert sajnos ezen a területen nagyon sok eső esik.

Vannak még olyan leletek, amelyeket nem tártak fel?

Igen, még csak a munkálatok elején járunk. Eddig a teljes terület kb. 10%-át tártuk fel.

Úgy tűnik, a török kormány támogatja a történelmi helyszínek, különösen a régészeti lelőhelyek feltárását. Ezt bizonyítja az is, hogy a tavalyi év pedig „Trója Éve” volt.

Sajnos a török gazdaság nem áll valami fényesen, és ahhoz, hogy külföldi turistákat csalogassunk az országba, szükség van ilyen projektekre. De annak ellenére, hogy nem érkeznek nagy tömegek külföldről az országba, a belföldi turizmusban növekedés figyelhető meg. Másrészről az ilyen kezdeményezésekkel lehetőség van a korábbi civilizációk széles körben történő megismertetésére, különösen az oszmán idők előttiekére.

Erre valóban szükség van, mert a legtöbb helyi ezeket az őskori helyszíneket úgy emlegeti: „csak néhány kő”.

Korábban az emberek nem tartották magukénak Törökország őskori leleteit. Amikor beszéltek róla, úgy emlegették, hogy „nem a miénk”. Napjainkra már felismerték ezek fontosságát, most már magukénak érzik. Tulajdonuknak tekintik. Urfában például nyitottak olyan éttermeket, melyek ezeknek az ősi helyeknek a nevét viselik. Versenyben vannak Gazinateppel, ahol Zeugma található. Az urfaiak büszkék arra, hogy nekik itt van Göbekli Tepe, és mindent meg is tesznek, hogy megvédjék.

Azt mondjuk, hogy a civilizáció itt született, és a fiatal generáció már ezzel a tudással nő fel. Ezen kívül Göbekli Tepének szerepe lehet abban is, hogy Urfa, ez a nagyon konzervatív város, megváltozzon.

Végezetül ismerkedjünk meg egy kicsit közelebbről is Nezih Başgelennel!

Nezih Başgelen 1958-ban született Isztambulban, és Törökország első régészeti folyóiratának, a Művészeti és Régészeti Magazinnak a kiadója, amelyet először 1978-ban jelentetett meg.

1982-ben alapította meg a Régészeti és Művészeti Kiadót. A vállalat számos katalógus, kutatási anyag kiadását végzi, melyek Anatólia ősi civilizációiról szólnak.

1986-ban alapította meg a Celsus Picture könyvtárat, egy vizuális archívumot, mely Törökország történelmi és turisztikai gazdagságát mutatja be.

Hobbijai közé tartozik Törökország régészeti kincseinek fotózása, régi könyveket és térképeket gyűjt.

Régészeti, művészettörténeti, turisztikai, történelmi és környezetvédelmi témákban idáig közel 1000 munkája jelent meg.

Egy oktatást segítő kifestőn dolgozik, amelynek segítségével a gyerekek is megismerkedhetnek a régészettel.

Az UNESCO törökországi bizottságának tagja.

Forrás: Hürriyet Daily News

Fordította: Kollár Kata – Türkinfo