Flesch István: Üldözött török újságírók üzenetei a távolból – egy török csendőrnő halála a kurdok földjén

De sok áldozatnak a PKK később „visszaadta a becsületét”. Maga az interjú egyébiránt szintén ezzel a címmel jelent meg: Igen, voltak belső kivégzések…

A török hatóságok az NSZK sürgetésére végül is engedélyezték német konzuli tisztviselőknek, hogy bakırköyi női börtönében felkereshessék a terrorpropaganda kifejtésével vádolt Meşale Tolu asszonyt. A 33 éves, török családból való, de németországi születésű és német állampolgárságú újságíró, tolmács és fordító mintegy tíz éve lemondott török állampolgárságáról. Esetével Ali Çelikkan foglalkozott a kétnyelvű taz.gazete internetes portálon, amelyet a baloldali berlini Tageszeitung (TAZ) indított, hogy megjelenési fórumot teremtsen minden olyan török újságíró számára, akit sújt a sajtószabadság otthoni korlátozása.

A szerző teljesen átlátszó szándékúnak tartja a Tolu elleni vádaskodást, amelyet egy „névtelen tanú” közléseire alapoztak. Ügynökségi kihallgatása során Tolu asszonytól magyarázatot követeltek arra vonatkozóan, hogy miért volt jelen bizonyos rendezvényeken. Kihallgatói tudni akarták, hogy miért vett részt Yeliz Erbay asszony temetésén, aki 2015 decemberében egy rendőrségi bevetés során vesztette életét. Hasonlóképpen miért tartotta szükségesnek jelenlétét azon a sajtóértekezleten, amelyet Ivana Hoffmann német állampolgár sorsával kapcsolatban rendeztek, aki a YPG, a kurd népvédelmi egységek tagjaként az Iszlám Állam (ISIS) elleni harcban esett el. Ezen túlmenően aziránt is élénken tudakozódtak, hogy miként került oda arra a gyászünnepségre, amelyen arról a Suphi Nejat Ağırnaslıról emlékeztek meg, aki iskoláit Németországban végezte, és aki 2014 októberében a YPG harcosaként esett el az ISIS ostromolta kurd Kobanê város védelmében.

A fenti rendezvényeket másokkal együtt mind a baloldali ESP, az Elnyomottak Szocialista Pártja (törökül: Ezilenlerin Sosyalist Partisi) szervezte, amelyet eddig nem soroltak a terrorszervezetek közé. Tolu ezeken mindannyiszor újságíróként vett részt. Ügyvédei az újságíró védelmében felhozták, hogy az ESP Törökországban legális párt, noha a hatóság szerint „marxista-leninista”, az általa megrendezett események továbbá elvben védelmet élveznek a meghirdetett véleményszabadság keretei között, és ezeken nem dicsőítenek terrorszervezeteket. Ezzel szemben az államügyészség terror propagálásán kívül Tolura mindenáron rá karja bizonyítani „terrorszervezetekhez való tartozás” bűncselekményét is.

Egyik ügyvédje, Gülhan Kaya kijelentette: képzeljék csak el, az említett „névtelen tanú” nem is ismerte Tolut, nevét sem tudta, de azért mégis feljelentette. S ezt bizonyítékként fel is használják. Ez egyértelmű jogtiprás, s mutatja az igazságszolgáltatás helyzetét országunkban… Baki Selçuk, Tolu családjának szóvivője közölte, hogy az asszonyt már meglátogathatták hozzátartozói. Jól van, de nem adtak neki sem írószerszámot, sem papírt, ezért nem küldhetett haza hírt magáról. Korlátozzák továbbá tájékozódási lehetőségeit, így nem olvashat híreket. Nyilvánvalóvá vált, hogy Tolut újságírói munkásságáért akarják megbüntetni. Azt viszont már lehetővé tették számára, hogy női börtönében magához vehesse két és fél éves kisfiát. Tolu szülővárosában, Ulmban már megalakult a vele való szolidaritás bizottsága, és Isztambulban is sor került ügyét támogató több akcióra.

Mint a fentiekből is kiderült, a török hatóságok rendkívüli érzékenységgel reagálnak a PKK „ikertestvérének” tartott YPG-vel kapcsolatos legutóbbi „bűncselekményekre”. E túlérzékenység okozója, hogy az amerikai kormány – a Trump elnök beiktatásához fűzött vérmes török reményekkel ellentétben – egyértelművé tette: a korábbinál hatékonyabb fegyverekkel látja el az észak-szíriai népvédelmi erőket, mert nagyon számít eddig is már többször bizonyított bátorságukra, ütőerejükre és harctéri tapasztalataikra a Rakka ISIS-központ felszabadításáért indított hadműveletekben. Ankara és Washington között ebben a kérdésben nyíltan felszínre kerültek az ellentétek.

Törökország most újra kinyilvánította határozott véleményét és rosszallását az ügyben a nemzetbiztonsági tanács Recep Tayyip Erdoğan elnökletével megtartott legutóbbi ülésén. A négy és fél órás ülésről kiadott közleményben, amelyet a Cumhuriyet és a Hürriyet részletesen idézett, megállapították: „A barátsággal és a szövetséggel összeegyeztethetetlen, hogy Törökország elvárásával szemben támogatják a PKK-YPG terrorszervezetet, amely a Szíriai Demokratikus Erők cégére alatt fejti ki tevékenységét.”

A résztvevők ezenkívül áttekintették azokat az intézkedéseket, amelyeket egyebekben a gülenisták, a PKK és az ISIS által felidézett veszélyek leküzdésére léptettek életbe. Felmerült az is, hogy az ISIS ellen vívott küzdelem során – minden török figyelmeztetés ellenére – terroristák mégis képesnek bizonyultak arra, hogy számos országban merényleteket hajthassanak végre. E kérdés elmélyült tanulmányozását ajánlották. Egyidejűleg rámutattak arra, hogy a terror elleni harcban hasznára válhat az egész világnak, ha mind több állam fűzné szorosabbra stratégiai együttműködését a gazdag tapasztalatokkal rendelkező Törökországgal.

A hazai fronton azonban súlyos veszteség érte Törökországot a terrorizmus ellen viselt globális háborújában. Helikopterszerencsétlenségben 12 más magas rangú bajtársával együtt életét vesztette Aydoğan Aydın vezérőrnagy. A tábornok gépe röviddel a támaszpontjáról való felszállás után nagyfeszültségű villamos távvezetékeknek ütközött a délkelet-törökországi Şırnak tartomány Uludere kerületében, az iraki határ közelében. Ám a török fegyveres erők hivatalos közleményével ellentétben a kurd gerillák saját sikeres fegyvertényüknek minősítették a gép elpusztítását, miként erről a PKK harctéri osztagainak (HPG) sajtóirodája beszámolt.

A jelentést ismertető kurd ANF hírügynökség szerint a gépen a török hadsereg és csendőrség olyan magas rangú tisztjei utaztak, akik a Kato- és Besta-hegységben folyó partizánvadász hadműveletek összehangolását végezték. „A térségben állomásozó egyik alakulatunk az Uludere kerületéhez tartozó Sêgirkê (törökül Şenoba) övezetében május 31-én tüzet nyitott a Cougar (Puma) típusú gépre. A helikopter, miután találat érte, igyekezett elhagyni a térséget, de eközben lezuhant” – olvasható a PKK-felkelők hadijelentésében.

A helikopteren – Aydın vezérőrnagyon kívül – utazott még 2 ezredes, 1 alezredes, 1 őrnagy, 4 százados, valamint egy hadnagy. A többiek altisztek voltak. Az alezredes, Songül Yakut asszony a török csendőrség első női parancsnoka volt.

Az eset bejelentése után a helyszínre utazott Fikri Işık védelmi miniszter, Mehmet Şimşek miniszterelnök-helyettes és Süleyman Soylu belügyminiszter. Recep Tayyip Erdoğan kifejezte együttérzését Hulusi Akar vezérkari főnöknek, aki szintén Şırnak tartományba utazott. Binali Yıldırım kormányfő és felesége részvétlátogatást tett Aydoğan Aydın vezérőrnagy családjánál.

A török sajtó felhívta a figyelmet arra, hogy a tábornok, aki most életét vesztette a délkelet-törökországi kurd vidéken, ugyanott érdemeket szerzett az illegális PKK elleni harcban. Különösképpen kiemelték fontos szerepét korábbi hadműveletek irányításában Şırnak tartomány Cizre kerületében, Diyarbakır város Sur negyedében és Mardin tartomány Nusaybin városában. A török hadsereg ezeken a területeken lépett fel a legpusztítóbb módon a városi gerillák ellenállásával szemben, sok helyütt csak romokat hagyva maga után.

A főtiszt tragikus halála alkalmából felettesei kiemelték a harctereken tanúsított bátorságát és helytállását már katonai pályafutásának kezdetén. Példaként említették azt az esetet, amikor az 1997–1998-ban végrehajtott észak-iraki török hadművelet idején a PKK bekerítette Aydın alakulatát. Az ostromgyűrűbe zárt egység azonban ebből a reménytelen helyzetből is ki tudta vágni magát, s az ostromlókat megsemmisítve épségben hazavitte embereit.

Aydoğan Aydın azonban kiváltképp nagy hírnevet szerzett magának a 2016. július 15-én megkísérelt katonai államcsíny elhárításában. A baloldali Cumhuriyet is megemlítette, hogy amikor a tábornok értesült a puccsról, azonnal megparancsolta a közép-anatóliai Kayseriben állomásozó egységének, hogy minden katonája maradjon a laktanyájában. Egyben felhívta Kayseri tartomány kormányzóját, Süleyman Kamçıt, s közölte vele, hogy szembefordul a puccsistákkal.