Flesch István: Már régóta nem Törökország „Európa beteg embere” – de mintha Ankarának mégis lenne egy „betege”

Gültekin vezető AKP-körökre hivatkozva azt is elmondta, hogy az államcsínykísérlet estéjén az elnököt cserbenhagyta sok régi pálya- és harcostársa, akik ezzel szabad utat engedtek a puccsistáknak. „A puccsot nem Erdoğan barátai hiúsították meg, hanem ellenfelei. Ha ezek csatlakoztak volna a puccsistákhoz, Erdoğan barátai bizony nem az ő oldalára álltak volna.” – így az állítólag jól értesült újságíró.
Az ilyesfajta vélekedés nem jön rosszul a kormánynak, mert továbbra is erősen ébren tartja az érdeklődést a puccs még mindig sok vonatkozásban tisztázatlan háttere, közvetve pedig az Erdoğan szemében „puccsszervező főgonosz”, az egykori szövetséges és barát Fethullah Gülen iránt. Az Egyesült Államokban élő muzulmán prédikátor kiadatása iránti török hivatalos kérelmet rögtön megújította Binali Yıldırım miniszterelnök, mihelyt bejelentették a republikánus Donald Trump elnökválasztási győzelmét a demokrata Hillary Clinton asszony felett. Mert Ankarában remélik, hogy ebben a kérésben is új helyzet állhat elő.

Ebbeli reményükben némileg megerősítette őket Trump katonai tanácsadójának a The Hill című magazinban közölt vendégkommentárja. Michael Flynn nyugállományú hadsereg-tábornok megállapította: „Mindenekelőtt meg kell értenünk, hogy Törökország életbe vágóan fontos az amerikai érdekek szempontjából. Valóban Törökország a legerősebb szövetségesünk az Iszlám Állam (ISIS) elleni harcban, valamint a stabilitás forrása a régióban. Számunkra rendkívül szükséges módon működik közre az amerikai hadműveletekben. Az Obama-kormányzat azonban mindig bizonyos távolságot tartott az Erdoğan-kormánytól. Ez az oktalan politika veszélyezteti régóta fennálló szövetségünket.” – olvasható a hadseregtábornok írásában, amelynek azonban az alábbi része a legfontosabb:

„Az amerikai–török vita elsősorban Fethullah Gülen körül folyik, aki egy Pennsylvaniában tartózkodó gyanús egyéniségű iszlám molla, s akit Bill Clinton volt elnök korábban barátjának nevezett egy széles körben terjesztett videón. Gülen mérsékeltként jellemzi önmagát, a valóságban azonban radikális iszlámista, aki nyilvánosan azzal büszkélkedett, hogy ‘katonái’ csak utasítására várnak, s végrehajtják, bármit parancsol is nekik. Ha ténylegesen mérsékelt lenne, akkor nem tartózkodna emigrációban, s nem vonná magára Recep Tayyip Erdoğan és kormánya oly heves gyűlöletét. Mert számunkra, akik részletesen tanulmányoztuk a Muzulmán Testvériség mozgalmának alapítóit és követőit, Gülen szavai és cselekedetei nagyon is ismerősek… Gülen becstelen játékot űz, s a radikális iszlám erői a hozzá hasonló muzulmán papoktól merítik ideológiájukat. Ne nyújtsunk neki menedéket!”– követelte.

Trump Flynnt jelölte ki nemzetbiztonsági tanácsadójának. A megválasztott elnöknek ezt a döntését egyenesen riasztónak minősítette a The New York Times szerkesztőbizottsága, amelynek vezércikke szerint ez a személyi választás nemhogy növelné az ország biztonságát, amit Trump a választási kampányban ígért, hanem éppen az ellenkező irányba mutat.

James Jeffrey, az Egyesült Államok volt törökországi nagykövete a BBC Türkçe, az angol rádió török adása számára nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy Trump elnök Fethullah Gülen kérdésében nagyobb készséget mutat majd Erdoğan érveinek elfogadására.