Flesch István: Kurdok, kurdbarátok helytállása önkénnyel dacolva, egyenlőtlen küzdelemben

           „Így ma már egyaránt a maguk pártjának mondhatják a HDP-t kurdok, törökök, azeriek, szunniták, alevik, örmények, cserkeszek, arabok, süryanik (szír ortodox hitűek) és jazidok. Ily módon a HDP – programjának megfelelően – valóban Törökország népeinek és dolgozóinak demokratikus pártjává vált. Ez nagy nyeresége egész Törökországnak”– olvasható a hollandiai központú kurd ANF sajtóiroda ismertetésében.

            Török elemzők szerint az ankarai nagy nemzetgyűlésben jellegzetes új arcok tűntek fel, tükrözve a politikai színtér mélyreható változásait. Például a HDP képviselőjeként elfoglalta helyét a parlamentben Ahmet Şık nyomozóriporter és szakszervezeti aktivista. Nevét a világhír is szárnyára kapta, amikor megjelent Az imám hadserege című könyve. A Fethullah Gülen hitszónok mozgalmának az államgépezetbe történt beépülését feltáró-leleplező munkát akkoriban rögtön el is kobozták, mert még tartott a prédikátornak Erdoğannal való véd- és dacszövetsége, „érdekházassága”. „Szamizdatként” azonban megszerkesztve és rövidítve mégis kiadták a művet.

            A riporter életében ezután hosszabb-rövidebb börtönbüntetések következtek, miután elmarasztalták egyszerre három felforgató szervezet, a „gülenista terrorszervezet” (FETÖ), valamint a PKK és a „népfelszabadító forradalmárok” (DHKP-C) zsoldjában kifejtett tiltott tevékenységért. A kiváló újságíró, aki többek között olyan baloldali lapok munkatársként tevékenykedett, mint a Cumhuriyet (Köztársaság), a Radikal és a kurd Evrensel (Nemzetköziség), és a Reuters fotóripotere is volt, súlyos fejsérülést szenvedett, és kórházi ápolásra szorult a rendőrségi erőszak ellen az isztambuli Gezi parkban kirobbant 2013-as tüntetések idején. A 47 éves Ahmet Şık munkásságát számos nemzetközi és hazai kitüntetéssel ismerték el.

            Szintén a HDP parlamenti képviselőinek széksorában látható Barış Atay, az ismert színész és szerző, akinek Csak diktátor című színművébe a közelmúltban nyúlt bele vaskézzel a cenzúra, valamint Ömer Faruk Gergerlioğlu emberi jogi aktivista.

            Bejutott a törvényhozásba négy olyan egyetemi tanár, akiket az Akadémikusok a Békéért elnevezésű tömörülésben való részvételük miatt megfosztottak katedrájuktól. E csoport tagjai országos felvilágosító körútjuk során követelték, hogy a török kormány szüntesse meg gerillaellenes hadműveleteit a kurdlakta délkelet- és kelet-törökországi országrészben, és újítsa fel a megszakított török–kurd tárgyalásos békefolyamatot. A professzoroknak az állásvesztésen kívül el kellett viselniük a köztársasági elnök minősíthetetlen szóbeli támadásait, hazaárulóként való megbélyegzésüket.

            Közülük HDP-képiselő lett Sezai Temelli, aki egyben a HDP társelnöke is, és a szintén közgazdász Erol Katırcıoğlu. Utóbbi az isztambuli Marmara Egyetem tanára volt. Oktatott vendégprofesszorként amerikai egyetemeken, s korábban gazdasági tanácsadóként dolgozott Erdal İnönü miniszterelnök-helyettes mellett, aki fia volt Atatürk harcostársának és első miniszterelnökének, a legendás İsmet İnönü hadvezérnek. Kutatásait támogatta többek között a német szociáldemokrata Friedrich Ebert Alapítvány is. Erol Katırcıoğlu a lap betiltásáig írt cikkeket az Özgür Gündem (Szabad Napirend) című kurd újságnak, amelyet azzal vádoltak, hogy közel állt a PKK-hoz.

            A feketelistára tett másik két professzor most CHP-képviselő. Egyikük İbrahim Kaboğlu alkotmányjogász, őt az Ankarai Egyetemről bocsátották el. Ismert volt arról is, hogy a baloldali BirGün című lapnak ír cikkeket. Másikuk Cihangir İslam. Ő a harmadik férje a híres Merve Kavakçı asszonynak, aki annak idején az iszlámbarát Erény Pártja (FP) képviseletében hosszú politikai csatározás után elsőként juthatott be a parlamentbe muzulmán fejkendőt viselve.

            AKP-jelöltként választották meg képviselőnek Alpay Özalan volt válogatott labdarúgót és Kenan Sofuoğlu többszörös nemzetközi motorkerékpár-bajnokot. Utóbbi Recep Tayyip Erdoğan hívásának tett eleget, amikor a motorjáról átült parlamenti székébe. A sajtó a közelmúltban erős bírálattal illette, mert egy pártnapra legújabb típusú Lamborghini luxusgépkocsiján érkezett. Azóta is kínos magyarázkodásra kényszerül a gépjárműadó megfizetésének állítólagos elmulasztása miatt.

            A török nagy nemzetgyűlés legfiatalabb tagja a 22 éves Rümeysa Kadak AKP-képviselő. A feltűnően szép arcú, muszlim fejkendős Rümeysa jelenleg még a Marmara Egyetem hallgatója, angol nyelvtanárnak készül. Az elnök akkor figyelt fel vonzó jelenségére és kiváló vitakészségére, amikor egyszer tanúja lehetett szereplésének egy díjátadó ünnepséget megelőző vitafórumon. Az egyetemi hallgatónő tehetsége csodálatba ejtette, s a választásra készülve befogadta segítőinek első csapatába.

            A legidősebb megválasztott nemzetgyűlési képviselő a 79 éves Deniz Baykal, a CHP volt elnöke. Jelenleg azonban kórházban ápolják agyvizenyővel. Előrehaladott korára és megrendült egészségi állapotára való tekintettel a pártban már korábban is sokan eleve kifogásolták elhamarkodott jelölését. A politikus annak idején kényszerűségből távozott pártelnöki tisztéből. Lemondatták, mert egy videofelvétel félreérthetetlen helyzetben mutatta párttársnőjével, egy férjezett asszonnyal…

Flesch István – Türkinfo