Ezen a napon: Sedad Hakkı Eldem építész és első megvalósult terve Budapesten

Sedad Hakkı Eldem 1908. december 20-án Isztambulban született egy jómódú család harmadik gyermekeként. Édesapja, İsmail Hakkı Bey, diplomata munkája miatt Sedad Hakkı gyermekkora több országban és városban telt: Genf, München és Zürich is otthona volt, franciául végezte az általános iskolát, de a gimnáziumot már németül.

1924-ben tértek vissza Törökországba, ahol Sedad Hakkı megismerkedett Vedad Tek mérnökkel, hatására kezdte el tanulmányait. 1928-ban végzett a szépművészeti akadémián, majd 3 évig állami ösztöndíjjal külföldön tanulhatott tovább. Törökországba visszatérve Guilio Mongeri – olasz származású nagy jelentőségű török mérnök – műhelyében töltött el éveket, majd szakmai gyakorlatát is. Egy kiváló mérnökkel dolgozni, aki olyan épületeket épített, mint a St. Antuan katolikus templom Isztambulban vagy a Ziraat Bank székháza Ankarában vagy a Taksim téri köztársasági emlékmű, bizonyára óriási előnyt jelentett számára.

Mindössze 23 éves volt, amikor mérnöki körökben elismerést érdemelt ki, és első nagy munkájaként elnyerte az 1931-es Budapesti Nemzetközi Vásáron felépített török pavilont.

A Budapesti Nemzetközi Vásár (vagy közkeletű rövidítéssel BNV) 1925 áprilisa óta évente megrendezett kiállítás és vásár. 1973-ig a Városliget szolgált a BNV helyszínéül, 1974-től a kőbányai vásárváros. Az 1920–30-as években jelentősége megnövekedett, a BNV hozzájárult a budapesti idegenforgalom fellendüléséhez. 1930-ban 530 ezer látogatót regisztráltak, ebből 43 ezer volt a külföldiek, illetve vidékiek száma. Ezen a nagyszabású rendezvényen szeretett volna bemutatkozni az új Törökország úgy, hogy a pavilon a török hagyományos értékeket is képviselje.

Sedad Hakkı Eldem egész munkásságára vonatkozó védjegyévé vált a török ház (lakóház, kúria, palota) modernizált változatban történű újratervezése. Így történt a pavilon esetében is. Gyorsan építhető formában, fából készült el a török ház mása:  a török házakra jellemző ablakformákat használta fel úgy, hogy a pavilon közepén középső magas belső teret alakított ki, ahol  Atatürk mellszobrát helyezték el középen. Mind a szakma, mind a nagyközönség egyértelműen a modern Törökország sikerének tartotta az épületet.

Ilyen bemutatkozás után alapította meg saját tervezőcégét, és építette meg az első –  a Ceylan Apartmanı nevű – lakóházat, mely háromszögletű telken áll, minden részletéig alaposan megtervezett ház, és ma is szolgálja lakóit, illetve a földszinten található üzletek tulajdonosait.

Ettől kezdve folyamatosan dolgozott évtizedekig. Olyan életműről kell most beszélnünk, melyet egy cikk keretein belül lehetetlen bemutatni. Ezért mindenkit arra biztatok, hogy böngésszék azokat a csodás (képzőművészetileg is értékes) rajzokat, melyeket füzeteiben, tervezőasztalán készített és hagyott hátra. A SALT Kutatóközpont feldolgozta az Edhem Eldem, Ceyda Eldem és Rahmi M. Koç személyes tulajdonában lévő archívumot, hogy a nagyközönség is láthassa. Majd’ ezer rajzot, hivatalos dokumentumot, újságcikket láthatunk két korszakra osztva.

Itt most csak a leghíresebb épületeket mutatjuk be röviden. Kezdjük egy olyannal, mely sajnos már nem áll, mégis sokan nosztalgiával emlékeznek rá! A Yalova Termálhotel 1983-as lebontásáig Isztambulhoz való közelsége miatt népszerű pihenőhely volt, ahol királyok, hercegek szálltak meg. Maga Atatürk nyitotta meg 1938-ban.

Mindenképpen be kell mutatnunk az Atatürk Kitaplığı nevű, Isztambul Beyoğlu kerületében található nemzeti könyvtárat. Hatalmas földszinti raktárában 500.000 könyvet tudnak tárolni, felső két emeletén hatalmas olvasótermekben ülhetnek a látogatók. A legfelső szinten van egy nagy szalon, melyet hatszögletű piramistetők zárnak le úgy, hogy természetes fényt engednek be.

A könyvtár minden nap 24 órában tart nyitva. Honlapja szerint közel 40 ezer arab írásos könyv, 4760 díszírásos (ún. cilt yazma) kötet, 12 ezer képeslap, 10 ezer térkép, 24 ezer idegen nyelvű könyv található a kollekcióban.

Szintén nagyon híres épület a Hilton Istanbul Bosphorus is, melynek részletes történetét elolvashatják rovatunk egy másik cikkében.

Sedad Hakkı Eldemet építészmérnöki pályája mellett akadémikusként is számon tartják, hiszen a terveiben felhasznált, sokat emlegetett „török házat” kutatta is. Nyolc könyvet adott ki a témában: házak és szerkezetük bemutatása különböző korszakokból, oszmán kertek, paloták és kúriák történetének feldolgozása mérnöki szemmel.

1962-1964 között tervezte, 1972-re épült meg a Zeyrek Sosyal Sigortalar Kurumu Binası nevű épületegyüttest (a SSK állami biztosító székháza), mellyel 1986-ban elnyerte az Aga Khan mérnöki díjat. A nagy presztízsű versenyt 1977-ben alapították, 3 évente osztják ki olyan épületek tervezőinek, akik az iszlám kultúrát közvetítik modern felfogásban.

Az épület különlegessége, hogy emelkedő utcák közé illeszkedik be egy háromszög alakú telekre, ráadásul a környék történelmi értékeit kikerülve, mintegy beillesztve az együttesbe. Nagyon közel van többek között az i. sz. 378-ban épült római vízvezeték, a Bozdoğan.

A díjat az 1930-as évektől kezdődő pálya végén (1986-ban) nyerte el. Tekinthetjük az életmű elismerésének is – igaz egy épülettel nyerte, ám stílusa, védjegyei egyesülnek benne. Nem sokkal később, 1988. szeptember 7-én Isztambulban hunyt el.

Erdem Éva – Türkinfo