SIPOS JÁNOS ONLINE ELŐADÁSA A KŐRÖSI CSOMA TÁRSASÁGBAN

2024. december 10., kedd, 17.30

Kőrösi Csoma Társaság eseménye

Bartók zeneszerzőként kezdettől az európai műzene élvonala felé közeledett, erről tanúskodik 1939-es interjúja, amelyben Bach, Beethoven és Debussy zenéjének szintézisét veti fel. Ezzel párhuzamosan tudományos munkássága is mély nyomot hagyott a kompozícióin.

Sajátos zenei nyelvezetének kialakításában ugyan elsősorban a magyar népzene játszotta a főszerepet, de mint egyik levelében hangsúlyozta, nem vonta ki magát „semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból”. Noha zenéjének számos sajátossága részben népzenei elemek integrálásának köszönhetően jött létre, a zeneszerző alapvetően műzenei összefüggésekben gondolkodott és komponált… a népzene elemeinek műzenébe való átültetése fordítást kíván, az adott elem értelmezését, és mintegy műzenei elemmel történő behelyettesítését.

Az előadás hangillusztrációk kíséretében megvizsgálja, hogy Bartók keleti népzenei tanulmányai, sőt gyűjtései milyen hatással voltak műveire. Lehet még (közvetett) mongol befolyás is?

A felolvasás végén bemutatásra kerül a török és mongol népzenék térképének utolsó változata, és az előadó megvizsgálja e népzenéknek a magyar népzenéhez fűződő kapcsolatait.

Sipos János Szabolcsi-díjas etnomuzikológus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete ny. tudományos főmunkatársa és a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa. A Kőrösi Csoma Társaság elnökségi tagja.

1987 óta végez intenzív összehasonlító népzenei kutatómunkát elsősorban török népek között. Összesen mintegy 10.000 dallamot gyűjtött, jegyzett le és elemzett. Könyvei, e-könyvei, tanulmányai és gyűjtéseinek felvételei megtalálhatók https://www.zti.hu/sipos/honlapon. Legutóbbi összefoglaló munkájában (A magyar népzene keleti kapcsolatai, Budapest: Zenetudományi Intézet, 2022) a török népek népzenei térképét rajzolja fel és rámutat a lehetséges magyar kapcsolatokra is.

Forrás: facebook