I. (TÖRVÉNYHOZÓ) SZULEJMÁN SZULTÁN KÖLTÉSZETE ÉS KÉZIRATOS HAGYOMÁNYA

2024. május 17., kedd, 17.30 – 20.00

Kőrösi Csoma Társaság eseménye

Nyilvános · Bárki a Facebookon vagy azon kívül

A korábbi perzsa és török nyelvű mintákat követő klasszikus oszmán birodalmi irodalmi hagyomány a 15. század második felében, az oszmán birodalmi kulturális paradigma és identitás létrehozását célul maga elé tűző ambiciózus projekt részeként született meg. Az egymást követő oszmán uralkodók irodalompártoló tevékenységének köszönhetően a 16. század elejére az oszmán irodalmi rendszer megszilárdult és a költészet össztársadalmi társasjátékká nemesedett, melyben társadalmi állásától, iskolázottságától függetlenül bárki részt vehetett, s teljesítménye révén bárki bebocsáttatást nyerhetett az oszmán irodalmi elitbe. A 16. század első felében több száz professzionális és amatőr költőt megmozgató, virágzó irodalmi élet egyik kiemelkedő alkotója volt Törvényhozó Szülejmán (1520–1566), aki Muhibbí költői néven jegyezte verseit. A szultán költői életművének feldolgozása az elmúlt évtizedekben az oszmán irodalomtörténetírás egyik kiemelt témájának számított. Bár Szülejmán költészete nagy vonalakban ismert, az újabb, eddig ismeretlen kéziratok felbukkanása sok szempontból árnyalhatja, sőt akár jelentősen módosíthatja is a Muhibbíról eddig megrajzolt képet. Az előadás, mely Muhibbí költészetébe és a kéziratos hagyományba kívánja bevezetni a hallgatóságot, először betekintést nyújt az klasszikus oszmán birodalmi irodalmi élet létrejöttének körülményeibe, felvázolja a klasszikus oszmán irodalmi rendszer működésének főbb tudnivalóit, és különös figyelmet szentelve Muhibbí verseit tartalmazó kéziratos gyűjteményeknek, nagy vonalakban bemutatja Szülejmán szultán költészetét.

Péri Benedek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Orientalisztikai Intézetének igazgatója és a Török Filológiai Tanszék vezetője. Fő kutatási területe a klasszikus török irodalmi hagyományok, a csagatáj, az oszmán és az adzsemi török története a 15–16. században. A témában az elmúlt években számos tanulmányt jelentetett meg itthon és külföldön. Akadémiai doktori disszertációját, mely az imitációs szövegalkotás kérdéseit vizsgálja a 15-16. századi török nyelvű gazelköltészetben, 2025 márciusában védte meg.

Forrás: facebook