Elemzést írtak arról, hogy a török hatpárti összefogás részben ugyanazért vallott kudarcot, mint tavaly a magyar

És mi a közös még? Az, hogy a felelősségvállalás elmaradt.

Hosszas megosztottság után a 2019-es önkormányzati választásokon elért közös sikereken felbuzdulva létrejött egy sokszínű, hatpárti összefogás, hogy leváltsa a régóta az ország élén álló autoriter vezetőt és helyreállítsa a demokratikus intézményrendszert. A felmérések először ígéretesnek tűntek, a médiatúlsúlyt élvező regnáló hatalom azonban dominálta kampányt, és az ellenzék besározására, illetve jóléti intézkedések bejelentésével a szavazók lekenyerezésére törekedett. A választáson az összefogás alulmúlta a várakozásokat és csalódást keltő eredményt ért el, a kormánypártok pedig magabiztosan győztek. Bebizonyosodott, hogy különböző pártok szavazótábora nem feltétlenül adódik össze. A hatpárti szövetség fellazult, a szavazást követő hetekben egyik pártvezető sem vállalta magára a felelősséget és jelentette be lemondását. Bizonytalan, hogy a demoralizált és belharcokkal terhelt ellenzék képes-e helytállni a jövő évi önkormányzati választásokon.

Ahogyan a bevezető is mutatja, számos párhuzam fedezhető fel a magyar és a török ellenzéki összefogás által bejárt út között. S bár nem kevés különbség van a Recep Tayyip Erdogan török elnök és az Orbán Viktor magyar kormányfő leváltására szerveződött koalíciók között, a választási kudarc mégis részben hasonló okokra vezethető vissza.

Baris Terkoglu, a Cumhuriyet baloldali török napilap publicistája múlt pénteken mutatott be részletesen egy ellenzéki megrendelésre készült elemzést, amely a májusi vereségre keres magyarázatot. Ugyan azt a jelentés is megállapítja, hogy a török hatpárti összefogás, a Nemzeti Szövetség jelentős ellenszélben vágott neki a kampánynak, de az ellenzék hibáit is feltárja. Például rámutatott arra, hogy az állami erőforrásokkal visszaélő Recep Tayyip Erdogan török elnök fölényét a terepmunkával, vagyis a helyszíni jelenléttel lehetett volna ellensúlyozni, ám ez hiányzott az ellenzék részéről, inkább a közösségi médiára fókuszáltak. A szerző a koalíció szemére veti azt is, hogy nem sikerült egyszerű üzeneteket megfogalmazni a szavazók felé és ezáltal tematizálni a közbeszédet, azaz például a gazdasági nehézségekre vagy éppen a demokratikus deficitre irányítani a figyelmet. További problémaként említi, hogy az ellenzék nem tudott megnyugtató válaszokat adni a kormányzat által indított lejáratókampányokra és alábecsülte azok hatékonyságát. Ezek a kritikák tavaly az Egységben Magyarországért pártszövetséggel szemben is megfogalmazódtak.

Folytatás

Forrás: nepszava.hu