Égei-tengeri régió – Afyonkarahisar

A területen régóta ópiumot állítanak elő (az 1970-es évek óta szigorú állami felügyelet mellett), a város és a tartomány is innen kapta a nevét. Híres az afyoni márvány, a sucuk (török virsli-, illetve kolbászféleség) és a kaymak (tejfölhöz hasonló tejtermék); valamint a szőttes.

Afyonkarahisar Törökország nyugati részén található. A város nevének írásmódja többször is változott, volt Afium-Kara-hissar és Afyon Karajóhisar is. 250 km-re található Ankarától délnyugatra, az Akarçay folyó mentén, 1034 méterrel a tengerszint fölött. A város fontos vasúti csomópont İzmir, Konya, Ankara és Isztambul között.

A területen régóta ópiumot állítanak elő (az 1970-es évek óta szigorú állami felügyelet mellett), a város és a tartomány is innen kapta a nevét. Híres az afyoni márvány, a sucuk (török virsli-, illetve kolbászféleség) és a kaymak (tejfölhöz hasonló tejtermék); valamint a szőttes.

III. Leo bizánci császár uralkodásáig Afyont Acroënus néven ismerték. 740-ben III. Leo győzelmet aratott az arabok fölött, és a városnak a Nicopolis (A győzelem városa) nevet adta. Később a szeldzsuk törökök Kara Hissarnak („fekete kastély”) nevezték el a várost, a város fölött 201 méterrel, egy vulkanikus dombon álló kastély után.

1392-ben I. Bajazid oszmán szultán meghódította a várost, de az 1402-ben Timur Lenk kezére került. 1428-ban került újra oszmán kézre. Az 1920-as években, a török függetlenségi háború idején görög megszállás alá került. 1923 óta a Török Köztársasághoz tartozik.

A névadó erődítményen kívül a város érdekes látnivalói közé tartozik az Ulu dzsámi és az Altıgöz-híd, melyeket a 13. században építettek a szeldzsuk törökök.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo