Oszmán-török építészeti emlékek Magyarországon
Bár települések pusztultak, néptelenedtek el, és szinte állandósult a háborús állapot, a Magyarország nagy területét érintő török hódoltság (1526-1686) idejére mégsem tekinthetünk úgy, mint...
Elnevezések, melyek eredete már a múlt ködébe veszett
Meddig éltek a régi szolnoki városrészek nevei? A település régi ábrázolásának csak néhány épülete ismerhető fel a mostani városképben.Tabán, Pletykafalu, vagy ahogy szolnokiasan mondták:...
Kossuth és a magyar emigráció török földön
SZÖLLŐSY FERENC
A MAGYAR EMIGRÁCIÓ TAGJA
(FÜGGELÉK: ÚTIRAJZOK)
Lipcse, 1870.
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Szőllősy Ferenc (1796-1854) Kossuth elnöki titkára volt. Kolozsvári diákként katonának állt. Később kivándorolt Törökországba,...
A Habsburgok maguknak szabadították fel hazánkat
Felszabadítás és eltulajdonítás, avagy hogyan rendezkedett be a Habsburg-ház Magyarországon a 17–18. század fordulóján?
Magyarország és a magyar etnikum kifosztása, értékes állami javak idegeneknek adományozása...
Gyulát tartották legtovább védői a törökök támadása során
A fürdővárosi önkormányzat és Gyulai Várszínház közös drámapályázata ismét ráirányította a figyelmet a 16. század egyik, magyar szempontból jelentős csatájára
Valamennyi hazai végvár közül Gyulát...
Vörös (vagy Arany) Alma: a muszlim világhódítás próféciája
A Kizil Elma (Vörös vagy Arany Alma) eszméjének eredetét már a kortársak előtt is homály fedte. A pécsi születésű török történetíró, Ibrahim Pecsevi (1572–1650)...
Utoljára magyar király mondatott le pápát
Zsigmond magyar és német király volt a történelemben eddig az utolsó, aki el tudta érni, hogy egyszerre három pápát is letegyenek, s köztük a...
Elmélkedés a „kun Miatyánkról”
Ha a kun Miatyánkról van szó, szeretnek hivatkozni Varró karcagi bíróra, aki állítólag az 1740-70-es évek táján nemcsak tudta a kun Miatyánkot, hanem beszélte...
Oguzok és szeldzsukok
A szeldzsukok az oguzok egy törzse volt. Az oguz névvel a türk és az ujgur történet során már sokszor találkoztunk. A Türk Birodalom északi...
Van, ahol érték a falfirka
A lábazaton két kora újkori látogató is otthagyta a keze nyomát: az egyikük 1578-ban, a másikuk (akinek sietősebb lehetett a dolga, így nem bíbelődött...










































