Bozdağ-hegyi kirándulásunk során, a Kırkoluk kútnál tett kis kitérő után felfrissülve, Ödemiş járás felé vettük az irányt, Izmir tartományban. Itt található Birgi városka, s a városkában a híres Çakırağa Konağı, azaz Çakırağa kastélya.
A kastély az Égei-tengeri régió azon kevés kúriái közé tartozik, amely épségben fennmaradt. Az oszmán polgári építészeti stílus szép példája ez a fából készült, háromemeletes épület, melyet az 1761-1764-es évek között Çakıroğlu Mehmet Bey, Şerif Ali Ağa építőmester közreműködésével építtetett.
Çakıroğlu Mehmet Bey, a Çakıroğlu dinasztia tagja, egy gazdag bőrkereskedő volt. Munkája során gyakran megfordult olyan nagyvárosokban, mint Izmir, Isztambul, Párizs és Velence. Az ott látott épületek lenyűgözték őt, és hazatérve otthonába, Birgiben is szeretett volna ezekhez hasonlót építtetni. A korszak neves építészeit és mestereit a városba hívatta, majd évekig tartó munkát követően elkészült a kastély, amely a török világi építészet egyik legszebb példája.
A hagyomány szerint Çakıroğlu Mehmet Bey utazásai során ismerkedett meg feleségeivel, akik közül az egyik izmiri, a másik isztambuli volt. Hogy a közlekedés szempontjából oly nehéz időkben feleségei honvágyát enyhítse, szülővárosuk panorámáját festtette meg az egymással szemben lévő szobáik falára. Ezek a palota legfigyelemreméltóbb alkotásai, egyúttal tipikus és szép példái annak, hogy a török kultúrában megbecsülték a nőket.
A palota falait és mennyezeteit festmények, metszetek és különféle faragások díszítik. A szobák mennyezetét az Égei-tengeri régióban termesztett gyümölcsök és zöldségek barokk és rokokó stílusban gazdagon megfestett, szemet gyönyörködtető motívumai borítják be, melyek a 19. század első negyedét idézik.
Az alsó szinten található a köves kúria, konyha, istálló, valamint az őrök, szobalányok és vendégek számára fenntartott várótermek és szálláshelyek. A második emeletet télen használták, míg a harmadik emeleten kapott helyet a nyári rezidencia.
A Çakırağa Konağı Birgi város egyik szimbólumává vált. Az 1950-es évekig lakóházként használt palotát államosították, később felújították és múzeummá alakították. 1995-ben nyílt meg a látogatók számára.
A mintegy 250 évet épségben túlélő palota igazi kulturális csemege minden történelmet és művészetet szerető ember számára.
Küzmös Enikő – Türkinfo