Az „Oroszlános Dzsámi” – Birgi, Aydınoğlu Mehmet Bey Camii

A Bozdağ-hegység (2156 m) szerpentinjein kanyarogva néha meg-megálltunk, hogy kiszállva az autóból néhány pillantást vessünk a lenyűgöző panorámára. A nyári forróság még itt, a magasban sem akart csillapodni. Utunk következő állomása Birgi városa volt.

Az Égei-tengeri régióban található és izmiri közigazgatáshoz tartozó Birgi, görögül Pyrgion, már az ókorban is ismeretes volt Dioshieron (‘Zeusz szentélye’) néven. A fríg (750–680), a líd (680–546) és a perzsa civilizáció nyomait is magán viselő történelmi város a Római Birodalom és Bizánc befolyása alatt állt. A 12. században püspöki székhely volt, majd török kézre került, és 1307-ben az Aydınoğulları dinasztia fővárosává vált. Ezt követően az Oszmán Birodalomhoz tartozott, és a jól ismert klasszikus szeldzsuk és oszmán építkezéseknek köszönhetően nyerte el jellegzetes arculatát.

Ez a történelmét tekintve igen sokszínű város több dologról, így évszázados fáiról is nevezetes. Miután leparkoltunk egy hatalmas fügefa árnyékában, elindultunk, hogy felfedezzük és szemügyre vegyük a város egyik építészeti remekét, az Aydınoğlu Mehmet Bey Camiit.

A nép körében csak „Oroszlános dzsámi” vagy „Ulu dzsámi”-ként emlegetett Aydınoğlu Mehmet Bey Camii az emírségek időszakából fennmaradt legrégibb mecsetek egyike, amely Çakırağa kastélyával együtt Birgi szimbólumává vált. A szeldzsuk építészetben gyakori „çok ayaklı camiler” vagyis „soklábú dzsámik” csoportjából való. Az Aydınoğulları fejedelemségek alapítója, Aydınoğlu Mehmet Bey építtette 1312-ben Birgi meghódítása, majd az emírség fővárosává tétele után 5 évvel. Ezek az információk az északi és déli bejárati kapuk fölött elhelyezkedő feliratokon is megtalálhatók. Ennek a különleges dzsáminak néhány részlete egészen egyedülálló. Olyannyira, hogy mind Anatólia, mind pedig a világ számos más dzsámijától különbözik.

Ősi oroszlánszobor a falon

Ez egy igen érdekes és fontos részlet, amely az archaikus időkből maradt itt.
Az iszlám építészetben, különösen az istentiszteleti helyeken szobrot állítani nem megszokott és elfogadott dolog. Nem nézték jó szemmel, és ismert az a teória, mely szerint a hitet nem lehet képileg ábrázolni. Ezért az írás felé fordultak, és a kalligráfiát egyfajta szent művészetté fejlesztették ki. Így meglehetősen szokatlan és meglepő a dzsámi délkeleti sarkában található oroszlánfigura. 2,5 méterrel a talaj fölött ugyanis egy, a Krisztus előtti 1000–500-as évekből származó, feltehetően lydiai márványszobor látható, amely az Aydınoğlu fejedelemség erejét és az uralkodó, Mehmet Bey hatalmát szimbolizálja.

A szokatlan minaret

A sajátságos minaret Birgi Ulu Dzsámiját más minaretektől megkülönbözteti. Számos dzsámi minaretje a jobb hátsó sarokban van, míg itt a jobb első sarokban található. Ez nagy valószínűséggel onnan eredeztethető, hogy Aydınoğlu türbéje nagyon közel van a nyugati homlokzathoz.
A minaret egy faragott kövekből épített, négyzetes alapzaton nyugvó hengeres test. Ezen kaptak helyet a vörös és türkizkék mázas téglákból kirakott cikcakkos háló- és rombuszminták, melyek csodálatos vizuális élményt nyújtanak. Ezek a díszítések mit sem veszítve szépségükből eredeti állapotukban a mai napig épségben fennmaradtak.

A dzsámiba 11 lefelé vezető falépcsőn lehet belépni, ami más dzsámikhoz viszonyítva megintcsak szokatlan.

A rendkívül jó állapotban fennmaradt mihrab (imafülke) és minbar (szószék)

A dzsámi belsejének csempedíszei meglehetősen változatosak és gazdagok. A gyönyörű mozaikcsempés mihrabon (imafülke) az Arş-ı Ala, a mennybolt hét emelete látható, melyet emeletenként különböző, türkiz és padlizsánlila csempékből kirakott geometrikus formák és csillagalakzatok díszítenek. A csempéket Konyában készítették a szeldzsuk időkben.

A minbar (szószék) diófából készült. Felülete a mihrabhoz hasonlóan bőségesen díszített geometrikus kompozíciókból, három-, nyolc- és tízágú csillagokból és négy-, hat-, illetve nyolcoldalú sokszögekből áll. A díszítések között több vallási tartalmú arab feliratot is láthatunk.

Ha itt járunk, mindenféleképp érdemes ellátogatni Birgi oszmán kori temetőjébe és eltölteni néhány csöndes percet az évszázados cédrusfák árnyékában. Itt nyugszik Birgi büszkesége, a szentként tisztelt Müderris Mehmet Efendi (1521-ben született Balıkesirben), korának nagy iszlám tudósa, valamint családtagjai, tanítványai és követői. A helybeliek rendszeresen kijárnak sírjához, imáikkal hozzá fohászkodnak, és ügyes-bajos dolgaikban a segítségét kérik.

A régmúlt dicsőséges civilizációinak nyomait magán viselő, festői szépségű történelmi város 1994-ben felkerült a világörökségek listájára.

Küzmös Enikő – Türkinfo