Az Iszlám Állam és a szexrabszolgaság

A Koránra hivatkozva bevezette a szexrabszolgaság intézményét az Iszlám Állam. A közel-keleti térségben máshol sem ismeretlen a nők módszeres kihasználása.

Letérdelt, imádkozott, majd megerőszakolt, és újra imádkozott – mesélte egy menekülttáborban élő, 12 éves kislány, akinek 11 havi fogság után sikerült megmenekülnie az Iszlám Állam (IS) karmaiból. A szervezet fegyverese azt mondta – folytatta a lány –, hogy mivel ő nem muszlim, ezért a Korán, az iszlám szent könyve nemcsak jogot nyújt a megerőszakolására, de még bátorítja is rá, és így közelebb kerül Allahhoz. A kislány egyike annak a 21, szexrabszolgaként használt, de elmenekült nőnek és gyermeknek, akik interjút adtak egy tanulmány számára. A The New York Times amerikai napilap által közölt írás szerint az Irakban és Szíriában kalifátust kikiáltó IS hivatalosan is bevezette a nők szexuális használatát.

A történelem folyamán korántsem volt ismeretlen, hogy a háborúk során, városok elfoglalása után a győztes katonák fosztogattak, rabszolgának hurcolták el a leigázott népeket, megerőszakolták a nőket. De a Közel-keleti Médiakutató Intézet (MEMRI) friss jelentése szerint arra aligha volt példa, hogy a szexuális rabszolgaság gyakorlatát előre eltervezték, a stratégiai hadi műveleteket pedig az alapján határozták meg. Sőt barbár céljaira az IS konkrét vallási és etnikai csoportot is kiszemelt.

Alig két hónappal az után, hogy az IS tavaly júniusban elfoglalta az észak-iraki Moszult, az ország második legnagyobb városát, megindult a Szindzsár-hegy felé, amely a jezidik lakta térségek egyike. A fegyveresek lerohanták a sziklás dombok déli lejtőin fekvő falvakat, a férfiak többségét kivégezték, a nőket és lánygyerekeket pedig elhurcolták. A jezidik Irak 34 milliós lakosságának kevesebb mint a másfél százalékát alkották. A kurdul beszélő kisebbség – amely egyébként önálló etnikumnak tartja magát – vallása még jóval az iszlám VII. századi megjelenése előtti időkből származik, és a szélsőségesen fundamentalista muszlimok hitetleneknek tekintik őket. Sokkal inkább, mint a keresztényeket vagy a zsidókat, akiket a Korán a Könyv – azaz a Biblia – népeinek tart.
A Szindzsár-hegy elfoglalásának egyes szakértők szerint nem volt katonai jelentősége, az offenzíva kifejezetten aljas célt szolgált: ágyasokat szerezni. A beszámolók szerint több mint háromezer jezidi lány és nő van még az IS fogságában, amely a kisebbségekhez tartozók szexuális kihasználására külön intézményrendszert hozott létre. Az áldozatokat lefényképezik, felveszik az adataikat, például a nevüket, korukat, és azt, hogy szüzek-e még, vagy ha nem, hány gyereket szültek. A beszámolók szerint aztán az adatbázisból kedvükre válogathatnak az IS tagjai.

A nők kereskedelmére infrastruktúra épült ki. Különbuszokkal szállítják őket, a raktárakban – ahol raboskodnak – bemutatótermeket alakítottak ki, ott megtekinthetők, majd adhatók-vehetők. Az IS bíróságai által hitelesített adásvételi szerződések igazolják a tulajdonjogot. A kalifátus tudományos és vallásügyi hivatala nemrég még 27 pontba szedett utasítást is kiadott, hogy miként kell bánni a szexrabszolgákkal.

A „minisztériumi rendelet” eleve áldását adta minden hitetlen – tehát nem csak jezidi – nő megerőszakolására, beleértve a szűz és még a pubertáskort el nem érő lányokat is. Tiltja ugyanakkor a terhes vagy a menstruáló nőkkel az érintkezést, és a fegyvertársak ágyasainak elrablását. A brosúra azt tanácsolja, hogy ne üssék arcon rabszolgáikat, ugyanakkor beszámolók szerint előfordult, hogy egy nőt élve elégettek, mert nem akarta teljesíteni ura akaratát. Vita van ugyanakkor az IS berkein belül is a muszlim nők megerőszakolásáról. Egyesek úgy vélik, hogy a síiták lehetnek szexrabszolgák, hiszen a szélsőséges szunniták őket is hitetleneknek tekintik.

A formális szexrabszolgaság bevezetését szakértők részben azzal magyarázzák, hogy így csalogatják a fiatal férfiakat az Iszlám Állam hadseregébe. Sok muszlim férfi olyan társadalomból érkezik a szervezet kötelékébe, amely eleve rendkívül konzervatív, a szex tabutéma, a házasság előtti intim viszony, sőt akár még a találkozgatás is tilos. De az IS egyik fegyveresének blogjából az az érv is megismerhető, miszerint a nők rabigába döntésének nem annyira a szex az oka, mint inkább az IS-nek az a törekvése, hogy visszahozza a középkori kalifátusok napjait. Az IS számos parancsnoka múltbéli elődeit akarja utánozni, amikor ágyasokat tart.

Arra is hivatkoznak, hogy az iszlám születésének és hódításának korában a harcosok szeretői megismerhették az új vallást, sőt magának Mohamed prófétának is voltak rabszolganői. Az IS teoretikusai a Koránban és a szunnában – azaz a Mohamed mondásai és tettei alapján nyugvó hagyományban – több olyan idézetet is találnak, amely az ő értelmezésük szerint megengedi az emberkereskedelmet. A Korán megírásának idején kétségtelenül elterjedt gyakorlat volt a térségben, hogy a férfiak szexuális kapcsolatot tartottak fenn a nem szabad nőkkel, de ez sokkal inkább társadalmi, semmint vallási gyakorlat volt – véli Kecia Ali, a Bostoni Egyetem tanára, aki könyvet írt a korai iszlám rabszolgaságáról. Mások viszont – mint például a The New York Times által idézett Cole Bunzel, a Princetoni Egyetem iszlámszakértője – úgy vélik, hogy a Koránban igenis számos utalás van a rabszolganők tartására, sőt az iszlám jogrendjében még a modern időkig is részletes szabályok határozták meg, hogy miként kell bánni velük.

Az IS közösségi oldalain és médiájában számos szerző – köztük több nő – is ünnepli a rabszolgapiacok újjászületését, egyikük még azt is leírta, hogy remélhetőleg Barack Obama amerikai elnök felesége, Michelle is hamarosan eladható lesz. Bár számos muszlim vallási vezető ítélte már el az IS nőkkel szembeni bánásmódját, a tömeges szexuális visszaélés a muszlim világban máshol is ismert jelenség. Marokkóban például több ezer gyermek dolgozik cselédlányként, Jordániában szíriai menekülttáborokban prostitúcióra kényszerítenek fiatal lányokat, az öbölbeli olajmonarchiákban pedig még csak nem is büntetik a külföldről érkező személyzettel szembeni szexuális erőszakot.

Az ausztráliai Hull Egyetem egyik civil szervezete által összeállított Globális Rabszolgaság Index (GSI) becslése szerint 14 országban a lakosság több mint egy százaléka nem szabad. Bár a Közel-Keleten papíron egy évszázada nem létezik rabszolgaság – amelyet kezdetben az iszlamista csoportok elleneztek is –, az említett 14 országnak több mint a fele muszlim, köztük pedig egyaránt érintett a térség legszegényebb országa, Mauritánia és a leggazdagabb, Katar.

A migráns házi alkalmazott nők sorsát pedig számos helyen nem követhetik nyugati emberjogi szervezetek, mivel a rendszerbírálatuk miatt kizárták őket – például Ománból, Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből és a 2022-es futball-világbajnokságnak otthont adó Katarból is. De gyakran a migránsok hazájának kormánya sem gyakorol nyomást. Narendra Modi indiai miniszterelnök minapi, az emírségekben tett látogatásán az indiai vendégmunkások jogai nem szerepeltek a prioritások között. Pedig a rabszolgaság IS általi nyílt és szisztematikus újjáélesztésének részben köze lehet ahhoz, hogy a térség több országában eltűrik a szexrabszolgaságot.

Keresztes Imre – HVG

Az eredeti cikk itt olvasható>>>