Az athéni Akropolisz csúcsán álló Parthenon majd négyszáz éven át mecsetként működött
A törökök a megszállás után azonnal átalakították a város legikonikusabb épületét, sőt, az épület most jórészt miattuk néz ki úgy, ahogy.
Az Oszmán Birodalom a XV. század derekán iszonyú gyors terjeszkedésbe kezdett: 1453-ban két hónapos ostrommal meghódítota a Bizánci Birodalom központját, Konstantinápolt, ami Isztambulként a Birodalom – és a mai Törökország – fővárosa lett.
Nem elégedtek meg azonban ennyivel, így folytatták az európai előrenyomulást: a mai Görögország jó részét ugyan már korábban meghódították, de hiányzott még Athén.
1456-ban a török sereg megérkezett a város alá, mely 1458-ban végül el is esett. A hatalom átvétele után a törökök az Akropolisz épületeinek is találtak új feladatot:a szikla csúcsán álló, i.e.438-ban felavatott, Pallasz Athénének szentelt Parthenónból például minarettel bővített mecset lett, a nőalakos oszlopfőkkel díszített, Poszeidónnak és Athénének ajánlott Erechtheionból pedig hárem.
Az athéniak az évszázadok során már megbarátkozhattak a tudattal, hogy egyes épületeik a megszállás során funkcióváltáson mennek át. Folytatás