Az állam mindent lát: a török vezetés minden szurkoló nevét ismeri

Mióta nemrégiben bevezették az e-jegyrendszert, a török stadionok üresen árválkodnak A török vezetés által bevezetett új rendszer gyanakvást kelt a szurkolókban. A jegyeket csak bankkártyával lehet megvásárolni, ezért személyes adataik láthatóvá váltnak. A felülről érkező újítás nem mindenkinek nyerte meg a tetszését.

Jó egy éve a török futballstadionok még szinte tele voltak, ma ez teljesen másképp fest. A találkozókat hiányos sorokkal rendezik meg, a szurkolók bojkottálják a játékot. Ennek nem az állítólagos rivalizálás az oka, nem is a klubok teljesítménye, hanem a török kormány által újonnan bevezetett e-jegyrendszer.

Az ebben az idényben bevezetett jegyeladási eljárás bizalmatlanságot ébresztett a szurkolókban. Mindenki, aki ellátogat a meccsre, kénytelen kiszolgáltatni személyi adatait a hitelkártya regisztráció jóváhagyásával – még a gyerekek és a turisták is – jelenti a CSMonitor.

Aki valamelyik két felső-ligás meccsen részt kíván venni, annak 15-20 lírával fel kell töltenie Passolig hitelkártyáját, ezáltal egy sor egyéb, a futballtól független más szolgáltatást is igénybe vehet. A rendszer kizárólagos szolgáltatója az Aktif Bank. Az Aktif Bank nem rendelkezik a Bankfelügyelet által kibocsátott engedéllyel, a rendszer bírálói kiskaput emlegetnek, mert az intézet hitelszolgáltatásokat is nyújthat.

A hatóságok biztonsági szempontokra hivatkozva hárítanak. A cél az lenne, hogy csökkentsék az erőszakot a török futballstadionokban. Végtére is, futball berkeken belül régóta fennálló, komoly problémáról van szó, bár a szurkolók ezt nem így látják. Úgy vélik, a Passolig rendszer újabb titkos megfigyelésre irányuló kísérlet a kormány részéről, és egyben a másként gondolkodók elleni keményebb fellépés – fejtegeti a lap.

Idén és a korábbi években is láthattuk, milyen határozottan lépett fel Ankara a tüntetőkkel szemben. Ahmet Davutoğlu miniszterelnök néhány nappal ezelőtt szigorúbb intézkedéseket jelentett be, hogy véget vessenek az erőszaknak és a vandalizmusnak az ország utcáin.

A tavalyi tüntetések során a futballszurkolók jelentős szerepet játszottak. Ez év szeptemberében például Beşiktaş Çarşı Szurkolói Klub 35 tagját vádolták meg azzal, hogy „kísérletet tettek a kormány megdöntésére.” Az ügyészség vádjai szerint az isztambuli Gezi park megóvása érdekében kirobbant tüntetések csak ürügyként szolgáltak, valójában káoszt akartak teremteni, és a hatalmat akarták megdönteni. Az említett szurkolók most hosszú börtönbüntetésnek néznek elébe, bár tagadják a vádakat. Az ehhez hasonló történések miatt nő a bizalmatlanság a szurkolók között.

Az elmúlt évben a meccsek alatt széles körben elterjedtek a kormányellenes jelszavak. Az AKP tagjai feladatul tűzték ki, hogy leszámolnak ezzel. A szurkolók most attól tartanak, hogy az új rendszert arra használják majd, hogy megbélyegezzenek embereket egyszerűen csak azért, mert a kormányt bírálják. A hivatalos indok egészen más: „a Passolig rendszer bevezetésének célja azoknak a személyeknek a távoltartása, akik sporttal kapcsolatos bűncselekmények miatt vannak feketelistán” – mondta Kemal Hacioglu, a Török Futballszövetség E-jegy rendszerének hivatalos koordinátora.

Az e-jegyrendszert 2011-ben hagyták jóvá, bár egyre nagyobb tiltakozást keltett a használata. A szurkolók gyanakszanak. „Bármely családtagunk, aki akár egyetlen meccsre is elkísér bennünket, a rendszer rabszolgája lesz“ – idézi a CSMonitor Batuhan A. török ügyvédet és Besiktas drukkert. Az új belépőjegy bevezetése óta már nem járnak meccsre a barátaival. Ezzel nincs egyedül, a felső kategóriás bajnokságokon is üresen maradtak a sorok az elmúlt hetekben, gondoskodva a címlapsztoriról, tette hozzá. A legjobb példa erre a Besiktas-Eskisehir találkozó október elején: az Atatürk Olimpiai Stadionban, amely 82 ezer néző befogadására alkalmas, háromezren ültek. A korábbi években egy ilyen mérkőzés legalább 20 ezer embert vonzott volna a meccsre. A Galatasaray-nál sem jobb a helyzet. Az átlagos nézőszám 2013-ban 32 ezer volt, most csak a harmada.

A klubok csendben elfogadták az új szabályokat. A Fenerbahce azonban a kezdettől fogva másképp járt el: létrehozta saját jegyrendszerét, közölte, hogy nem tart igényt az új rendszerre. Szeptember végén mégis csatlakozott, írja a Daily Sabah.

Mindeközben Mehmet Sinek pénzügyminiszter igyekezett megvédeni a jegyrendszert a legutóbbi Világgazdasági Fórumon. Azzal érvelt, hogy ezzel a fekete piac is kiszorul, az adóbevételek pedig nőnek. Az ilyen rendszereknek világszerte el kellene terjedni, mert nagyon jól beválnak. A török klubok azonban ezt egészen másképp látják, ahogyan Tugrul Aksar sportközgazdász is: a látogatottság gyorsan csökken, sok klub drasztikus bevételkiesést könyvelhet majd el.

Önmagában nem elég az sem, ha a Passolig rendszert bevezetik. Özgür Gündogan, a Passolig vezérigazgatója azt nyilatkozta a Christian Science Monitornak, hogy év végéig körülbelül egymillió kártya tulajdonos lesz. Eddig 400 ezren vannak, akkor lenne nyereséges a kártya bevezetése, ha 4 millióan lennének. Gündogan nem érti a félelmeket: mindenkinek van hitelkártyája vagy mobiltelefonja, a megfigyeléshez nincs szükség Passoligre.

Forrás: Deutsch Türkische Nachrichten

2014-11-07
Fordította: Kozma Péter – Türkinfo