Andrásfalvy Bertalan a mesékről: „mindig a jó győz, aki áldozatot vállal”

A Széchenyi-díjas néprajzkutatónak 90. születésnapján jelent meg Mátyás és a török basa című mesegyűjteménye.

Nagy szerepe volt a mesének a régi népéletben; közösséget teremtett, lelkesített és voltaképpen a szeretetet közvetítette – mondta az InfoRádiónak Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, akinek a 90. születésnapján jelent meg Mátyás és a török basa című mesegyűjteménye.

„A mesék főleg a gyerekeket lelkesítették. Nem mese az, ami nem arról szól, hogy valaki gyenge volt, harmadik gyerek volt, sánta volt, de legyőzte még a sárkányt is. A mese utánzásra tanította a gyerekeket, ezért közösségteremtő ereje volt” – mondta, de szerinte a meséknek sok fajtájuk van, van, ami a kisgyerekeknek szól, van a középkorúaknak és például a katonaságból is van mesekincs. noha ezen meséknél „más témák a fontosak”. Mindent összevetve azért a mesék „a szeretetet közvetítették” – foglalta össze.

„Mindig a jó győz, aki áldozatot mer vállalni.

A mese szerepe az volt, hogy felrajzoljon egy életet; akármilyen gyengék, fiatalok, szegények, ha bátrak és mernek tenni valamit, akkor ők királyok lesznek” – fejtegette.

A kötetben szereplő – főként a dél-dunántúli régióban gyűjtött – 45 mese 9 település 11 mesemondójától származik. Pedig Andrásfalvy Bertalan nem volt kifejezetten mesegyűjtő, de sokat járt „terepen”.

„Kértem szállást, ahol megesteledett. A legtöbb mesélőt úgy találtam, hogy egyetemista koromban táncgyűjtéssel foglalkoztam, és amikor már volt nálam magnetofon, mindig volt mesélő is, akit rögzíteni tudtam este, amikor filmezni már nem tudtunk. Tulajdonképpen véletlenül találtam rá a legtöbb mesére” – mondta.

Abban az időben külön nehézséget okozott a gyűjtés során, hogy bizalmat kellett nyerni olyan körülmények között, amikor padlássöprés volt, tsz-ekbe terelték az embereket, sokakat el is hurcoltak.

„Sokszor kellett arról beszélni, hogy kik vagyunk és mit keresünk, nem agitátorok és titkos ügynökök vagyunk, akik keresik az ellenállókat, szemben állókat. Tyukodon is, ahol voltunk, sok szép mesét gyűjtöttem, közben sokakat elvittek koncentrációs táborba, mert nem akartak a tsz-ben dolgozni. Nem volt könnyű dolog, de ahol megnyíltak az emberek, ott nagy élmény volt nemcsak mesét hallgatni, hanem meg is ismerni embereket” – mondta Andrásfalvy Bertalan.

Forrás: infostart.hu