A török szükségállapot gazdasági hatásai

A július 15-i sikertelen puccskísérlet, és az azt követő politikai tisztogatás élénken foglalkoztatja a világsajtót, nem is alaptalanul – írja Szigetvári Tamás, az MTA KRTK VGI tudományos főmunkatársa.

Törökország a NATO második legnagyobb hadseregét tudhatja magáénak, a világ legnagyobb gazdaságát tömörítő G-20 tagja, és geopolitikai szempontból is stratégiai szereppel bír, így a török belpolitikai eseményeknek komoly külpolitikai és gazdasági kihatásai is lehetnek.

A puccs előzményei részben jól ismertek, egyes elemei viszont továbbra sem teljesen tisztázottak. Törökországban nagy hagyománya van a katonaság politikai beavatkozásának, a 20. század második felében szinte minden évtizedre jutott egy puccs. A hadsereg, bár olykor erőszakos módszereket alkalmazva, de kétségkívül stabilizáló szerepet játszott a modern török államiság történetében. A mostani puccskísérlet azonban viszonylag stabil belpolitikai helyzetben, az országgyűlési választásokat követő évben történt, ahol – második próbálkozásra ugyan –, de ismételten stabil többséget szerzett a mérsékelt iszlamista irányzatú AKP. Persze a hadsereg beavatkozásának nem csak az instabilitás, de a szekularizált állam veszélybe kerülése is lehet beavatkozási alapja, amint az 1997-ben történt, és amint azt kezdetben sokan most is feltételezték. A hivatalos magyarázat azonban egyértelműen a szintén vallási alapokon álló, a közigazgatásban is meghatározó szereppel bíró Gülen-mozgalmat nevezte meg felelősként, amely a kiszorítására az elmúlt években indult politikai akciókra adott válaszként próbálkozott a katonai hatalomátvétel kétségbeesett eszközével.

A gülenistákkal történő leszámolás láthatólag előre eltervezetten, de a sikertelen puccs kínálta váratlan lehetőséget kihasználva, példátlan gyorsasággal és alapossággal megy végbe. Bár a hivatalos kommunikáció szerint mindez nem befolyásolja a török gazdaság működését, valójában mind rövid-, mind középtávon vannak érezhető negatív következményei.

Nyilvánvaló, hogy egy esetleges sikeres puccs mindenképpen súlyosabb közvetlen hatásokkal járt volna, hiszen a hatalomátvételt követő belpolitikai bizonytalanság a gazdaságot is alapjaiban érintette volna. Még inkább fenyegető lett volna a puccs nyomán kialakuló polgárháború, amennyiben a viszonylag szilárd társadalmi bázissal rendelkező jelenlegi kormánypárt, a hozzá hű fegyveres erőkre támaszkodva megpróbálja visszaszerezni a hatalmat. Ehhez képest a mostani szcenárió közvetlen gazdasági hatásai valóban elenyészőek. Bár a török líra árfolyama a dollárhoz képest történelmi mélypontra esett, és a Standard & Poor’s hitelminősítő még mélyebbre taszította Törökországot a bóvli kategóriába, összességében ez még valóban elhanyagolható lenne.

A cikk folytatása>>>

mfor.hu