A török sorozatok meghódítják a világot

Annak ellenére, hogy ez a sorozat visszaélésekkel, nemi erőszakkal és becsületgyilkossággal is foglalkozik, a törökök mégis romantikusabbnak tartják, mint Rómeót.

Eset szerint a Fatmagülnek fontos szerepe van a nők megítélésében. Korábban a dizik hősei mindig férfiak voltak, és most a Fatmagül megmutatta, hogy a nők nem alárendeltek és nem láthatatlanok.

A török sorozatok még nem jutottak el angol nyelvterületre. Ennek az lehet az oka, hogy az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a nézők nem szeretnek feliratos műsorokat nézni vagy nem szeretnék a napjukat egy „iszlám országból származó” műsorral befejezni. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy egykoron az Oszmán Birodalom volt a világ szuperhatalma, és amiről az USA ma azt gondolja, hogy a világ, az annak idején oszmán uralom alatt állt. Ha az emberek ebből a szempontból néznék meg például a Szulejmán angol nyelvű változatát, akkor jobban megértenék a történetet, de ha nem ismerik a történelmi hátteret, akkor fenyegetve érezhetik magukat egy idegen hatalom által.

A törökök az 1970-es évek óta néznek minőségi amerikai műsorokat. A török színészek, például Mert Fırat is, úgy nyilatkoztak, hogy az olyan sorozatokból, mint a Dallas vagy a Dinasztia lesték el a fortélyokat, ezekből tanulták meg, hogyan kell egy sorozatban játszani. Valami alapvető azonban hiányzott azokból a sorozatokból: hogy hogyan legyenek gazdagok és hatalmasok a modern világban.

Kivanç Tatlıtuğ, az Igazgyöngy sztárja szerint nem is annyira az értékek vagy a konzervatizmus szükséges ahhoz, hogy valaki jó színész legyen, hanem az empátia. Elmondta, hogy miért nézik sokkal többen a török sorozatokat, mint az amerikai produkciókat. Szerinte a közönség úgy érzi, hogy a mindennapi történeteket Hollywood és Európa nem tudja olyan jól átadni. Egyes emberek számára az olyan történetek is érdekesek lehetnek, mint a Breaking Bad ­- Totál Szívás vagy a Trónok harca, de sokan vannak olyanok, akik nem szeretik a hollywoodi témákat, ők inkább olyan műsorokat néznek, amelyek történetébe jobban bele tudják magukat képzelni.

„A családi értékek eltűnése nem érinti a Nyugatot” – mondja Eset. „Az elmúlt 4 évben a legnézettebb török műsorok 40%-a koreai adaptáció volt” – mondja, rámutatva, hogy a koreaiak gyorsabban jutnak el a latin-amerikai piacra, mint a törökök. „Korea is egy olyan ország, ahol a családnak nagy szerepe van, de Nyugaton ezek a régi jó családi értékek már eltűntek.”

Eset arról is beszélt, hogy az emberek a romantikus családi történeteket szeretik, ahol mindenki segíteni próbál a másikon. A veszélyes külső tényezők, a társadalmi-gazdasági osztályok közti ellentétek, a gazdag lányt szerető szegény fiú áll ezeknek a sorozatoknak a középpontjában. Ezeket Nyugaton másképp kezelik, a nyugati produkciókban sokkal több a szex, az erőszak és a drog, mint a török sorozatokban. A Fatmagülben például a főszereplők egészen az 58. részig meg se csókolták egymást.

A térségben a hagyományos mozifilmjeikről híres egyiptomiak uralták a tévés piacot egészen az 1990-es évekig, amikor az uralmat Szíria vette át. A szíriai színészek drámai és komikus képességeikről is híresek, rendezőik pedig igazi művészek voltak. A szír kormány sok pénzt adott a televíziós iparnak, kamerákat, felszereléseket tudtak venni és engedélyt is kaptak a történelmi helyszíneken való forgatásokhoz. Ezek után azonban kitört a háború és minden megváltozott.

Ezt a helyzetet használta ki a török filmipar, és a török sorozatokat, filmeket szíriai arab nyelvjárásban kezdték vetíteni.

Mielőtt a török filmek elárasztották Szíriát, a lakosok mexikói és brazil szappanoperákat néztek, de ezek nem voltak olyan népszerűek, mert nem a mindennapi életben használt szír nyelvjárásban voltak szinkronizálva, hanem egy olyan irodalmi arabban, amit főként hivatalos iratokban vagy helyeken használnak. Ezenkívül a szappanoperákban szereplő élethelyzetekkel sem tudtak azonosulni. Ezzel szemben a török sorozatok nem erkölcstelenek, a történetekben olyan problémák kerülnek a középpontba, mint amik náluk is megtalálhatók, ráadásul a szereplőknek hasonló hangzású nevük van, mint nekik, ezért a szírek ezt jobban szeretik.

A török kormány abban bízik, hogy 2023-ra a dizi exportból az állam 1 milliárd dollár bevételre tud szert tenni. Bár egyesek szerint ez túlzás, reálisan 500 millió dolláros bevétel valósulhat meg, tekintettel arra, hogy a közel-keleti piacaik egy részét elvesztették. Tervben van viszont, hogy a latin-amerikai országokban és Nyugat-Európában továbbterjeszkednek és ezen piacok bevonásával csökkenthető lesz a veszteség.

A jelenlegi állás szerint a török sorozatok népszerűsége stabil. A kereslet ugyan nem növekszik nagy mértékben, de a világ számos országa érdeklődik a török sorozatok iránt, így minden adott ahhoz, hogy a török dizik meghódítsák az egész világot.

Forrás: The Guardian

Kollár Kata – Türkinfo