A mohácsi csata egyik tömegsírjának a feltárásába kapcsolódtak be az SZTE antropológusai

A mohácsi csatáról a legfontosabb történeti forrásunkat az 1960-as évekig előkerült, 1976-ban részben feltárt, de visszatakart tömegsírok adják. A mára Mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhelynek nevezett területen a III. számú tömegsír feltárásába bekapcsolódtak a Szegedi Tudományegyetem antropológusai is. Ennek a története ugyanúgy érdekes a tudományos munka folyamatai iránt érdeklődők számára, mint az eddig elvégzett kutatás meglepő, a mohácsi csata történetében is újdonságokkal szolgáló néhány eredménye – derült ki, amikor dr. Pálfi Györgyöt, az SZTE Embertani Tanszék vezetőjét kérdeztük.

BESZÉLŐ HOLTAK 

– Miként került a Szegedi Tudományegyetem Biológia Intézet Embertani Tanszéke az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata 500. évfordulójára a méltó megemlékezést előkészítő kutatói csoportba?

– A Mohácsi Nemzeti Történelmi Emlékhely területén a hármas számú tömegsír feltárását 2020 nyarán a Janus Pannonius Múzeum szakemberei és önkéntesek kezdték el. Ám 2020 augusztusának végén kiderült, hogy e nagyszabású kutatómunka eredményes megvalósításához nincs antropológusuk. E helyzettel a hazai régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos felügyeletet ellátó Ásatási Bizottság 2020. szeptember 4-én szembesült, amikor a testület tagjai meglátogatták az ásatást. A probléma megoldását sürgette, hogy a „Mohács 500” projekt ütemezésében 2020. szeptember 7-én el kellett kezdődnie annak a szakasznak, amikor a régészek által feltárt tömegsírból kiemelik és azonosítani kezdik a csontvázakat. E munkaszakasz kifejezetten antropológusi szakfeladat. E helyzetben 2020. szeptember 4-én telefonon felhívott Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója, aki tagja a magyar Ásatási Bizottságnak. Ő régészként ismeri a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke kutatóinak az eredményeit, hiszen szakmai kapcsolatban állunk…

Folytatás >>>

Forrás: u-szeged.hu