A francia-török feszültséget kiváltó törvény nem elsősorban az iszlámellenes hangulat következménye

N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatója szerint az, hogy Franciaországban a parlament elfogadta az örmény népirtás tagadását tiltó törvényt, nem elsősorban a nyugat-európai országokban időről időre tapasztalható iszlámellenes hangulat következménye.

A szakértő azt követően nyilatkozott hétfőn az MTI-nek, hogy Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a francia jogszabállyal összefüggésben arról beszélt: erősödik az iszlámgyűlölet és a rasszizmus Európában.

N. Rózsa Erzsébet azonban úgy látja, nincs közvetlen összefüggés az örmény népirtás ügyének előkerülése és az iszlámmal szembeni esetleges ellenérzések között Európában, hiszen ha így lenne, akkor más iszlám közösségek, országok is felemelték volna szavukat a francia jogszabály ellen.

Mint mondta, a francia törvény elfogadása hosszabb folyamat eredménye, a nyugat-európai országban hagyományosan erős az örmények lobbiereje.

Véleménye szerint az elmúlt évtizedek azt igazolják, hogy a török kormányok nem éreznek felelősséget az iránt, amit az Oszmán Birodalom követett el – így az I. világháború idején „eltűnt örmény közösségek” sorsa iránt sem -, hiszen az I. világháború végén felbomlott a birodalom, és ezzel szerintük megszakadt annak jogfolytonossága is.

Az európai iszlámellenes hangulat mértékében nem lát változást a szakértő, mint megjegyezte, ez egy „állapot”, amely leginkább azokban a nyugat-európai országokban figyelhető meg, ahol viszonylag nagy számban élnek muszlimok. Az Európában élő muszlimok eredete azonban különböző, az arab muszlimok sok szempontból eltérnek például a Törökországból érkezett bevándorlóktól – mutatott rá.

Kiemelte, a franciák jelentős része komoly társadalmi problémaként, veszélyként éli meg a muszlimok jelenlétét országukban. Aggodalomra ad okot, hogy az örmény népirtás ügye felkorbácsolta és ismét előtérbe állította az országban élő muszlimokkal szembeni ellenérzéseket, mert a közvélemény szemében az iszlámról és a Törökországról alkotott kép összemosódik – vélekedett.

N. Rózsa Erzsébet szerint Európában az iszlámmal szemben általában „látható kérdések” mentén éleződnek ki a konfliktusok, ilyen például a burka viselése vagy a mecsetek építése. Az örmény népirtás ügye azonban inkább etnikai, nemzeti kérdés – hangsúlyozta. Kifejtette: igaz ugyan, hogy az örmények keresztények, de ebben az esetben inkább örmény-török ellentétről, semmint vallások közötti konfliktusról van szó.

Az örmény népirtás tagadásának tiltásáról szóló törvényt a január 23-án tartott szenátusi végszavazással fogadta el a francia parlament. Mivel az alkotmánytanácsnál szenátorok megtámadták a jogszabályt, annak kihirdetését el kellett halasztani. Az alkotmánytanácsnak egy hónap áll rendelkezésre, hogy meghozza döntését, de a kormány kérésére ez a határidő nyolc napra lerövidíthető.

A törvény elfogadása után a török kormány hazahívta párizsi nagykövetét, egyúttal a politikai és katonai együttműködés befagyasztásával, francia áruk és cégek bojkottjával fenyegette meg Franciaországot.

A török miniszterelnök múlt szerdán úgy nyilatkozott, Európában erősödik az iszlámgyűlölet és a rasszizmus, és az örmény népirtás tagadását tiltó francia törvény „egy alattomos veszély súlyos megnyilvánulása Európában”.

2012-02-07
http://galamus.hu