Ki ne szeretné a cseresznyét? A zamatos és friss cseresznye kétségkívül a legfinomabb a gyümölcsök közül. A világ minden táján öröm a cseresznyeszedés ideje. A cseresznye júniusban érik, megjelenése igazi kora nyári ünnep.
A cseresznye Anatóliából származik és több titok is kapcsolódik hozzá. Az egyik történet szerint Lucullus római tábornok terjesztette el a cseresznyét a világon. Amikor megérkezett az észak-anatóliai Giresun városába, mely a Fekete-tenger partján található, akkor fedezte fel ezt a gyümölcsöt, mely a kedvence lett. Ha megnézzük a város régi képét, tisztán látszik, hogy a hegyek felé egy pár szarvra hasonlít. Ha pedig a tenger felé nézünk, akkor a város egy kürtöt formáz. Az ókori rómaiak is látták ezt, és valószínűleg innen kapta a település akkori nevét: Kerasus (a latin kerason szóból ered, ami szarvat jelent). Tehát, amikor Lucullus megkóstolta a cseresznyét, biztos egy percig sem tétovázott és arról a városról nevezte el, ahol először találkozott vele. A cerasus vagy kerasus a cseresznye szónak a szótöve, és a legtöbb nyelvben megtalálható (angolul: cherry, franciául: cerise, olaszul: ciliegia, németül: kirsch, magyarul: cseresznye, görögül: kerasia, asszír nyelven: karasya, arabul: kerez és végül, de nem utolsó sorban törökül: kiraz).
Ez egy kedves történet volt, egy kulináris mítosz, amit szívesen elhiszünk. Azonban annak ellenére, hogy úgy tartják, Anatóliában őshonos, már Lucullus előtt nőttek cseresznyefák Európában. Svájc őskori tóvidékén több cseresznyetermő helyet feltártak, és már Lucullus előtt is ismert volt a cseresznye a rómaiak körében. A cseresznye története máig megoldatlan rejtély maradt.
A cseresznye ősi fajtájának nem a gyümölcse volt híres, hanem az apró, mandulaszerű magja, melyet fűszerként használtak Törökországban, a Balkánon és a Közel-Keleten. A fűszer neve törökül mahlep, a fa latin neve, Prunus mahaleb, ami az arab és héber mahaleb szóból ered. A szó töve valószínűleg sémi eredetű, tejet jelent, és kapcsolatba hozható egy másik, nagyszerű cseresznyeiről ismert várossal, Aleppóval. Az aleppo és a halab szavak egy tejfehér kőre utalnak, melyből Aleppó városa épült. Aleppóban cseresznye alapú kebabot és egyéb cseresznyés ételeket is készítenek, a városhoz közeli kisebb település szimbóluma is ez a gyümölcs. A régi szép időkben, ha valaki Szíriában járt, gyakran találkozhatott olyan teával, mely bár nem ebből a gyümölcsből készült, de cseresznyemintás csészében szolgáltak fel. A tea egyébként Sri Lankáról származott, de a cseresznye védjegy népszerű, a Cherry Brand tea pedig nagyon finom volt. Egyes elbeszélések szerint a teamárka tulajdonosa az Aleppó közelében fekvő cseresznyevárosból származott.
És a végére még egy titok a cseresznyéről, de ezt mindenki tudja: tele van élettel, és a cseresznye a legszebb minden gyümölcs közül!
Forrás: Hürriyet Daily News
Kollár Kata – Türkinfo