A 16. század géniusza – a Matrakçı Nasuh-projekt

A Matrakçı Nasuh-projekt keretében 10 ország 10 városában rendeznek kiállításokat, konferenciákat és vetítéseket, megemlékezve egyúttal az oszmán birodalom 10. uralkodójáról, a történelem kimagasló és felejthetetlen nagy egyéniségéről, Kánuni Szulejmán szultánról is.

Az UNESCO által támogatott, Matrakçı Nasuh nevével fémjelzett projekt a 2014–2015-ös „Évfordulók és megemlékezések” sorozat tovább folytatódik nemzetközi platformokon 2016-ban is, Kanuni Sultan Süleyman halálának 450. évfordulója alkalmából.

A projekt az Isztambuli Kultúrák Közötti Művészeti Párbeszéd Egyesülete (İKASD) kezdeményezésére, az UNESO támogatásával jött létre.

A közel három évet felölelő, az UNESCO, a török külügyminisztérium (T.C. Dışişleri Bakanlığı), a török kulturális és idegenforgalmi minisztérium (T.C. Kültür ve Turzim Bakanlığı), a török autóklub (Türkiye Turing ve Otomobil Kurumu) valamint számos intézmény által támogatott projekt első állomása a 2015. május 5. és 24. között Szarajevóban megrendezett kiállítás volt. A következő állomás ez év szeptemberében Belgrádban lesz. A kiállításnak – amely egy Matrakçı Nasuh konferenciával kezdődik – szeptember 15-től október 15-ig a belgrádi Etnográfiai Múzeum ad otthont. Az oszmán seregek diadalainak emléket állítva a kiállítás különböző időpontokban és helyszíneken folytatódik. Októberben Bécsben, decemberben Rómában, 2016 februárjában pedig Párizsban lesz látható. 2016 áprilisában Ankarában, májusban Tokióban, júniusban New Yorkban tekinthetik meg az érdeklődők. Az interkontinentális projekt utolsó állomásaként 2016 őszén hazánkba érkezik, és az 1566 szeptemberében Szigetvár ostrománál elhunyt Kánuni Szulejmán szultán halálának évfordulójára emlékezve Budapesten zárul.

Ki volt Matrakçı Nasuh?

Bosnyák származású török matematikus, miniatúrafestő, kalligráfus, költő, történész és feltaláló. A nálunk a Szulejmán filmsorozatból ismert szimpatikus karakter, Nasuh efendi vagy Matrakos, korának egyik legsokoldalúbb, legkiemelkedőbb egyénisége volt. Az iszlám kultúrában maradandó nyomot hagyott.

Az oszmán történelem „kimagasló korszaka” Fatih Mehmed szultánnal kezdődött, II. Bayeziddel folytatódott, és Yavuz szultán ideje alatt kezdett kibontakozni, de igazi és legmeghatározóbb arculatát, fénypontját a 16. század első negyede után, Kánuni Szulejmán uralkodása alatt érte el. Szulejmán dicsőséges győzelmei a birodalmat felvirágoztatták, de nemcsak győzelmei, hanem az ő idejében hozott törvények miatt is kétségtelenül az egyik legnagyobb hatású török uralkodó volt.

Ebben a ragyogó korszakban élt Matrakçı Nasuh, eredeti nevén Nasuh bin Karagöz bin Abdullah el Bosnavi. Életéről keveset tudunk, de annyi bizonyos, hogy a Bosnavi név bosnyák gyökerekre utal.

Szarajevóban, mások szerint Visokóban látta meg a napvilágot muzulmán családban. Bár családja muzulmánként élt, mégis elhurcolták gyermekkorában a janicsárok és Isztambulba vitték. Tehetsége itt hamar megmutatkozott abban, hogy kitűnő kardforgató vált belőle már fiatal korában. Kiemelkedő volt a matrakban (a matrak oyunu elnevezésű, puszpángágakból faragott dorongokkal játszott „verekedős játékot” ő találta fel a hercegek, Szulejmán fiainak szórakoztatására), ezért a Matrakos becenevet kapta kortársaitól. Öt nyelven beszélt, és felvették az oszmán haditengerészethez. Miután hosszú ideig matematikát és geometriát tanult, megírta a Cemâlü’l-Küttâb, és a Kemalü’l-Hisâb című művét, amelyet bemutatott I. Szelim szultánnak. Történelmi műveket is írt, mint például a Mecmaü’t-Tevârih, a Süleymannâme és a Fetihname-i Karabuğdan. Nemrégiben kiderült, hogy ő talált fel néhány ma is használt szorzásmódszert.

Könyveit színes miniatúrákkal, verses részletekkel, rövid kétsorosakkal díszítette, melyek témái elsősorban a világ mulandóságáról és a halálról szólnak.

„Her şey zamanla unutulup gider,
ancak gönülde ve dilde
olan şeyler unutulmaz.”

„Idővel minden elfelejtődik,
de ami a szívben és a nyelvben él,
megmarad…”

Matrakçi Nasuh, „Nasuh bin Karagöz bin Abdullah el Bosnavi” 1564. április 28-án vett búcsút az élettől. Számtalan művet hagyott hátra, melyek hatása napjainkig érezhető. Hátrahagyott művei és az általa készített alkotások nagyban hozzájárultak a korszak felvilágosodásához.

Az egész világot érintő, és arra közvetlenül nagy hatást gyakorló oszmán kultúra aranykorát mindig is nagy figyelem és csodálat övezte. Ez a figyelem és érdeklődés ma sem halványul.

A témáról bővebben: http://www.matrakcinasuh.com/

Küzmös Enikő – Türkinfo