Az úgynevezett multipoláris világrendben Ankara teljesen új rendszert épít ki, Törökország központtal, ami épp elég hatalomnak szúrja a szemét; a Migrációkutat Intézet vezetőjével beszélgettünk.
Törökország úgy döntött, hogy a nemzeti történelemtantervében a Közép-Ázsiát ezentúl a Türkesztán kifejezéssel fogják jelölni. Ez a lépés rávilágít arra, hogy a Törökország egyre inkább saját perspektívája szerint értékeli át a térséget a folyamatban lévő geopolitikai változások közepette. A Turkesztán kifejezés a török népek által lakott földrajzi régióra utal, amely magában foglalja a mai Közép-Ázsia egy részét, beleértve Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és a kínai Hszincsiang régiót is.
Arról, hogy mik a török külpolitika prioritásai és valóban egy „új Oszmán Birodalom” építésébe kezdett-e Ankara, Tárik Meszárral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk. A szakértő azzal kezdte, mostanában igen nagy figyelem hárul Közép-Ázsiára, és a térség a török külpolitikának is az egyik legfontosabb iránya.
Törökország kritikusai közül sokan azzal vádolják az ankarai kormányt, hogy az Oszmán Birodalom egyfajta rehabilitációja zajlik.
A török kormány ezt persze elutasítja, de legalábbis nyíltan nem szoktak róla beszélni, azonban „neo-oszmán” elmélet mindazonáltal létezik, és a török külpolitika is egyre inkább egy ilyen irányba tendál – mondta a szakértő. A török külpolitika ugyanis egyre inkább az arab világ felé, és az iszlám felé fordul. Tárik Meszár arra is felívta a figyelmet, hogy nemcsak Közép-Ázsia, hanem az egész iszlám világ fontos Ankara számára. Ugyan ez az alapgondolat nem Erdogan török elnöktől származik, de ő is előszeretettel folytatja ezt a politikát, ráadásul az utóbbi időben meghatározó személlyé vált az iszlám világon belül, és rengeteg, főként szunnita muszlim hallgat arra, amit a török elnök mond.
Forrás: mandiner.hu