Történelem az élete és a szakterülete – Muazzez İlmiye Çığ sumerológus

Átélt több mint egy évszázadot, így nem kérdés, hogy az élete egy egész történelmi időszakot ölel fel. Szakterülete, hivatása is a történelemhez kapcsolódik. Sumerológus lett, nem is akárhogyan: az elsők között volt, akik az 1936-ban alapított egyetemi karon tanultak.

2024. november 17-én köszön el tőlünk végleg: 110 éves korában hunyt el a rendkívüli asszonyt, akit a 107. életévébe lépésekor 107 hegedű hangja köszöntött egy történelmi – vírussal és karanténnal küzdő – időszakban.

Muazzez İlmiye Çığ 1914. június 20-án született Bursában. A nap saját számítása alapján került a dokumentumokba. „Édesanyám azt mondta, hogy szombat volt és Miraç Kandili. Számításaim szerint június 20-ra eshetett.” Az édesapja már születése előtt azt mondta, hogy a lánya franciául és hegedülni fog tanulni. Az Ilmiye nevet is ő választotta. Az ilmi tudományt jelent, az Ilmiye az oszmán időkben a négy tudományos intézet egyike volt. Szerette volna, hogy lánya tudományos területre lépjen.

A szülők valóban mindent megtettek gyermekeik tanulmányai érdekében. Édesanyja sapkákat kötött, az árukból hegedűt vettek. Tanárt azonban nem találtak. Çorumban kezdte az általános iskolát, majd Bursában folytatta, ahol már tényleg tanult franciául és hegedülni. Egyik fivérére építészmérnök lett, a másik pedig orvos, pszichiáterként dolgozott. Egyetemi szakválasztását is édesapjának köszönheti. Ő maga német nyelvet szeretett volna tanulni, ám apja felhívta figyelmét arra, hogy Atatürk nem hiába nyitotta meg az Ankarai Egyetem hettita történelemmel foglalkozó szakát. Oda jelentkezett, és a hititológia mellett archeológiát és sumerológiát tanult Hatice Kızılyay nevű barátnőjével együtt.

Amikor végzett Isztambulban, egy múzeum ékírásos emlékeket tároló és kutató archívumában kezdett dolgozni. Ma már úgy is hívják: „az utolsó sumér királynő”. Tudományos munkája során a témában írt könyveket fordított törökre, majd 1993-ban gyermekek számára írt könyvet (Zaman Tüneliyle Sümerlere Yolculuk). Később is ötvözte a tudományt a könnyedebb műfajokkal. Gilgameş címen novellát írt úgy, hogy az ékírásos időkből származó kőtáblák útját és az azokon szereplő írások változásának történetét mutassa be, így ültetve a történelmi ismereteket egy mesébe. És ez csak kettő számtalan kötete közül, mely az évek során megjelent.

106. születésnapján otthonában köszöntötték őt barátok, rokonok, de hivatalos személyek is. Az idős asszony – ahogy ezt minden nyilatkozatában tenni szokta – a fiataloknak üzent ezen a napon is: „Ne lépjetek le az atatürki útról! Ezért az országért ez a legmegfelelőbb út. Tanulni, majd a tanultakat használni kell. Én reménykedem a fiatalokban. Sokan jól tanulnak, majd külföldre távoznak. Európa 400 év alatt valósította meg a reneszánszt, mi 80 év alatt megcsináltuk. 80 év leforgása alatt a török nők minden területen – a művészetekben, a kereskedelemben, a tudományban – megmutatták az értékeiket.”

Az ünnep egyik legmeghatóbb része annak a videoklipnek a lejátszása, melyet kifejezetten a születésnapjára készítettek. Akgün Akova költő határozta el, hogy hegedűszóval köszönti a különleges asszonyt. Emel Akçay Özer hegedűművész sietett segítségére, aki összehozta a művészeket. A 107. életévébe lépve 107 hegedűművész játszott neki.

Emre Ünlenen készítette a videoszerkesztést, Yusuf Yalçın a zenei szerkesztő volt. A zenészek teljes listáját a klip alatt böngészhetik át. A dal Dede Efendi – az oszmán idők legtermékenyebb zeneszerzőjének – Yine Bir Gülnihal című műve. A szerzőről és a dalról egy korábbi Türkinfo cikkben olvashatnak.

Az életrajzra vonatkozó információk forrása: leblebitozu.com

A születésnapi videóra vonatkozó információk forrása: sozcu.com.tr

Erdem Éva – Türkinfo