Szulejmán-kutatások – Ritka aranypénzt is találtak a régészek Szigetváron

Számos értékes leletet, köztük egy rendkívül ritka, velencei mintára készült 16. századi genovai aranypénzt találtak a régészek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül a napokban újraindult terepi kutatások során Szigetváron.

Kitanics Máté geográfus, történész, a kutatócsoport tagja elmondta, hogy a 20 milliméter átmérőjű, 3,5 gramm súlyú dukát egyik oldalán Szent János áll, előtte az állam vezetője térdel, a másikon Krisztus látható dicsfénnyel övezve.

Ilyen pénz a velenceiek tiltakozása miatt csak igen rövid ideig készült, értéke ma mintegy nyolcmillió forintra tehető – hangsúléyozta.

Hozzátette, hogy a pénzérmére Szulejmán turbéki sírkomplexumának közvetlen közelében bukkantak, mellette becsapódott ólomgolyókat azonosítottak, így lehetséges, hogy a kincs harci cselekmény miatt került a földbe.

A dukát múzeumba kerül, más leletekhez hasonlóan kiállításon láthatják majd az érdeklődők – jelezte.

Hancz Erika, a PTE régészeti tanszékének munkatársa, a turbéki ásatást vezető régész elmondta, hogy az elmúlt három időszakban kerámia- és üvegtöredékeket, cipőpatkókat, késeket, lövedékeket, táskacsatot, faragott épületelemeket is találtak, a leletet ezenkívül ezüstpénzek is gazdagítják.

Pap Norbert, a PTE történetiföldrajz-professzora, a kutatócsoport vezetője közölte, hogy a Szigetvár ostroma idején elhunyt Szulejmán síremléke, azaz türbéje világviszonylatban is unikális öröksége a magyarországi török hódoltság korának.

Az uralkodó 1566-os halála után a város melletti szőlőhegyen épült fel az a kisváros, Turbék, amely mauzóleumot, dzsámit, derviskolostort, kaszárnyát, zarándokok vendégházát, illetve ezeket védő erődöt foglalt magában, az épületeket 2013 és 2019 között a kutatócsoportjuk azonosította, tárta fel – jegyezte meg.

Az elmúlt öt évben az adatok feldolgozása, a publikálás folyt, több könyv és egy sor olyan szakcikk jelent meg, amely előkészítette a vizsgálat folytatását.

A kutatást a török kormány kezdte támogatni a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségen keresztül, a finanszírozást később a magyar állam vállalta, a magyar kormány rendelkezett a terület állami tulajdonba vételéről, és elkezdődtek egy, a lelőhelyen felépülő múzeumi létesítmény tervezésének előkészületei, de a munka folytatását a koronavírus-járvány megakadályozta – jelezte a szakember .

Részletek>>>