Több évtizede él a családjával Magyarországon a török újságíró, Mehmet Basaran, aki korábban a Türkie hírügynökség területi főnöke volt. Most is dolgozik a médiában, emellett játékosokat közvetített török klubokhoz. Természetesen valósággal falja a labdarúgó-Eb meccseit. És roppant boldog, hogy a török válogatott bejutott a legjobb nyolc közé.
– Volt nagy ünneplés az osztrákok legyőzése után?
– Gondolhatja. Mi, törökök, igen mélyen tudunk gyászolni meg ünnepelni is. A keddi győzelem már-már felér egy nemzeti ünneppel.
– Énekelték, hogy „Európa, Európa halld a lépteket, jönnek már, menetelnek a török seregek”?
– Énekeltünk mi mindent, bár ezt a menetelést többnyire meccsek közben lehet hallani. A lelátó egyik oldala elkezdi, énekel egy sort, a másik a pedig következőt. Felelgetnek egymásnak a szurkolók.
Így, hogy továbbmentünk a nyolcaddöntőből, nagyon. Sajnálom, hogy a magyarok nem jutottak tovább a csoportjukból. Én bíztam Rossi csapatában. De ezzel együtt úgy látom, nem szabad az olasz szövetségi kapitányt elengedni, eddig jó munkát végzett, bár most kétségeim voltak azt illetően, hogy mindig a megfelelő tizenegy embert küldte-e a pályára.
– Meglehet, a kiesésünk mondatja velem, de mintha nem lenne annyira színes, szórakoztató a futball, mint korábban. Ön hogy látja?
– Igen, van benne valami. A csapatok nem előrefele mennek, támadás helyett inkább összevissza passzolgatnak, és saját kapusuknak játszanak sokszor vissza, természetesen ezzel lassítva a játékot. Ha valamelyik csapat gólt szerez, onnantól, nem tudom miért, de további támadások helyett inkább védekezésbe megy át a játék. Csalja az időt.
– Ez lesz a jövő?
– Remélem, nem. Annyi bizonyos, hogy most is és a jövőben is nagyon-nagyon fontos az utánpótlás nevelése, az onnan érkező játékosok szerepeltetése. A világ legjobb utánpótlása Portugáliának és Brazíliának van, de az utóbbi időben Németország, Hollandia és Belgium is nagyon jó munkát végzett ezen a téren, és számos focistája játszik világszerte a kiemelt ligákban. Törökországban még tódulnak a gyerekek a pályákra, ám Magyarországon, az akadémiai képzés ellenére is komolyabban kellene foglalkozni az utánpótlás-neveléssel. Bár az is lehet, hogy én látom rosszul.
Folytatás
Forrás: www.magyarhirlap.hu