Erdogan új külpolitikai kurzusa – rejtett aknákkal

Biden a hírek szerint hamarosan meghívja Erdogan elnököt Washingtonba. Vészjósló viszont, hogy Törökország bejelentette: átfogó katonai műveleteket tervez a déli határa mentén. Káncz Csaba jegyzete.

Hosszas diplomáciai huzavona után Svédországot felvették a NATO-ba, és néhány szakértő úgy nyilatkozott, hogy a Balti-tengert mostantól a transzatlanti szövetség tagjai veszik körül. Természetesen a NATO tengeri hatósugara már régóta túlnőtt azon, amit a neve sugall. A NATO 1952-ben Görögország és Törökország csatlakozásával ugyanis már behajózott az Égei- és a Fekete-tengerre.

Az Európa és Ázsia határán fekvő, ráadásul muszlim többségű Törökország felvételét akkoriban a szövetség meghatározó pillanatának hirdették. Az utóbbi időben azonban a Törökország és más NATO-tagok, különösen az Egyesült Államok közötti kapcsolatok feszültnek bizonyultak. A folyamatos török hajthatatlanság jelentős akadálya volt annak, hogy Svédországot felvegyék a NATO-ba.

Ankara esetében hosszú volt a sérelmek listája. Azzal vádolta Svédországot, hogy menedéket nyújt az általa terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak. Törökországnak az Egyesült Államokkal kapcsolatos aggályai szintén felhalmozódtak a 2016-os puccskísérletben való amerikai részvétel vádjain, azon, hogy Washington megtagadta az F-35-ös vadászgépek szállítását a török hadseregnek, valamint azon, hogy támogatja a szíriai kurd milíciát, amely Törökország szerint a PKK egyik karja.

Folytatás

Forrás: privatbankar.hu