Isztambul, a kelet kapuja – tele magyar emlékekkel

Konstantinápoly, Bizánc, Sztambul: több mint ezer éve része a magyar történelemnek is az Európa és Ázsia határán álló nagyváros – magyar emlékeit járják be most az utazók.

Érkezik a Hungarikumokkal a világ körül legújabb évada – ezúttal a Közel-Kelet országainak magyar emlékeit mutatják be szombatonként a TV2-n.

Első állomásunk Törökország, ami azért is fontos, mert 2024 a török-magyar kulturális kapcsolatok éve. Hiszen a két ország éppen 100 éve vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatot – ez elsőre eléggé furcsának hangzik, de erre még visszatérünk.

Az első epizódban rögtön belecsöppenünk Isztambul pezsgő-nyüzsgő forgatagába, ahol emberek és macskák egymás hegyén-hátán élik mindennapjaikat, s a horgászok az aranyló naplementében fogják ki az aznapi vacsorára valót a Boszporuszból. A város több ezer éves múltra tekint vissza, ami az egymásra épülő gazdag történelmével és kultúrájával igazi kincsesdobozzá teszi – bár 15 millió lakosával maradjunk a kincseshordóban.

Ezt a sokszínűséget kelet és nyugat, a múlt és jelen határán talán a Nagy Bazár, vagy másik nevén a Fedett Bazár szemlélteti legjobban. Az „Old Bazaar” felirattal jelzett régi és a másik, modern része észrevétlenül simulnak egymásba; több mint 3000 boltjában minden kapható az édességtől kezdve a szőnyegeken át egészen a könyvekig és kerámiákig. A sok alkudozástól kifáradva a Nagy Bazár oldalában megállunk pihenni Ibrahim Müteferrika mellszobra mellett, aki törökös neve ellenére egy Kolozsvárról származó magyar, nem mellesleg pedig a török könyvnyomtatás atyja, és II. Rákóczi Ferenc török tolmácsa volt. De Rákócziról majd egy kicsit később.

A régi Bizánc kövein járva-kelve sorra bukkannak fel a nagy magyar nevek,

ott van például Liszt Ferenc, aki a Galata-negyedben az osztrák zeneműkereskedő, Alexandre Kommendiger házában szállt meg 1847-es látogatásakor, mely ház még ma is áll. Illetve Széchenyi Ödön, kinek sírját 4 nyelven és 74 percig tartó keresgélés-kérdezősködés után találtuk meg a Feriköy katolikus temetőben.

Széchenyi István fia nem csak azért érdekes, mert ő az első keresztény, aki pasai rangot kapott, hanem mert fent említett sírját évente megkoszorúzza az általa alapított isztambuli tűzoltóság. Eme pályafutását természetesen nem külhonban kezdte: először megalapította a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet, majd az újonnan alakult Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnökeként viselt tisztséget. Isztambulban való tartózkodása alatt a várost pusztító többszöri tűzvészek sarkallták arra, hogy a Londonban szerzett tűzvédelmi tudását Budapest után Isztambulban is kamatoztassa, amiért a város azóta is hálás.

Folytatás

Forrás: mandiner.hu

Extra:

Műsorajánló