Nagy gondba került most Törökország: Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök népszerűségvesztésének valószínű fő oka a gazdaság félremenedzselése, a folyamatosan gyengülő líra és egyre magasabb infláció volt – olvasható a holdblogon.
A kiindulóhelyzet az idén tavasszal/nyáron esedékes török parlamenti és elnöki választás, amelyre ráfordulva nem áll jól Recep Tayyip Erdoğan. A felmérések szerint talán az elnöki pozíciót még be tudná húzni (nehezíti a pontos felmérést, hogy még nincs hivatalos ellenzéki jelölt), de a parlamentben kisebbségbe kerülhet, ami jelentősen akadályozná a kormányzását, például nem tudna költségvetést alkotni. Erdoğan népszerűségvesztésének valószínű fő oka a gazdaság félremenedzselése, a folyamatosan gyengülő líra és egyre magasabb infláció volt – értékel a cikkben Cser Tamás, a Hold Alapkezelő Zrt. vezető részvényportfólió-kezelője.
Bűvészkedés a lírával
Úgy kellett tehát stimulálni a gazdaságot, hogy közben ne gyengítsék tovább a lírát. Erre jött egy éve a nagyszerű ötlet, az FX-védett betét. A konstrukció lényege, hogy a betétesek megkapják az alapkamathoz közeli kamatszintet, plusz a betét időtartama alatti líra gyengülés mértékét is. Így a lakosság nyugodtan átrakhatja ebbe a meglévő devizabetéteit, védve maradnak és nagyobb lesz a kamat is. A kormánynak ez azért volt jó, mert megszűnt a nyomás a lírán, a lakossági átcsoportosítás folyamatos líravétellel járt, amit a jegybank a tartalékainak a visszatöltésére és intervencióra használhatott, stabilan tartva a hazai pénzt. Ezzel a török állam gyakorlatilag magára vállalata a lakosság devizakockázatát. A rendszer úgy-ahogy működik, a korábban sokszor összeomló líra alig pár százalékot gyengült az elmúlt fél év során.
A stabil líra miatt le lehetett vinni a kamatokat és élénkíteni lehetett a gazdaságot. Csakhogy a nyomott kamatok hatására beindult a hitelfelvétel – sokszor akárcsak arbitrázs célra – kihasználva a mesterkélt rendszert. Fel lehetett venni hitel közel az alapkamat körül és azt be lehetett fektetni ilyen FX-védett betétbe. Így a spekuláló gyakorlatilag közel ingyen megkapta az esetleg bekövetkező devizagyengülést. A hitelboom, az állami erőltetett minimálbér-emelések és a globális élelmiszer és energiaársokk hatására pedig elszállt a török infláció, tavaly őszre 85 százalékos mértéket öltve.
Forrás: 24.hu