Török bakancs(lista) – Aladağlar a szirtek, vízesések, jégfalak világa

Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.

Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.

Önök is ámulattal nézik, ha a Himalája vagy az Alpok lejtőin, szirtjein másznak a sportolók? Önöket is elvarázsolják a sziklás hegyláncok vagy a köztük megbúvó tavak és patakok, havas vagy jeges kőfalak? Mit szólnak, ha azt mondjuk, Törökországban is lehet hasonló élményben részük?

A fent leírt élményeket jelenti, ha ellátogatnak a Niğde, Kayseri, Adana tartományokat érintő Aladağlar-hegységbe, mely 78 km szélességben, illetve kelet-nyugati irányban 124 km hosszan nyúlik el, nagyjából 1035 km²-en.

Nevét onnan kapta, hogy naplemente időszakában a fény a lejtőket rozsdásra színezi, az ala ugyanis azt a színt jelenti, mely a kávébarna és vörös között van valahol.

Az Aladağlar-hegység az Eurázsiai-hegységrendszer része, mely az Alpoktól kezdődően végighúzódik keletre, egészen a Himalájáig. Ezen vonulat része Törökországon belül a Torosz-hegység, melynek tagja az Aladağlar-hegység elnevezésű terület is. Legmagasabb csúcsai: Kızılkaya 3767 m, Demirkazık 3756 m, Kaldı 3748 m, Emler 3723 m.

A környék egyik legnépszerűbb látványossága – mely hegymászási gyakorlat nélkül is felkereshető – a Kapuzbaşı-vízesés. 50-60 méter magasságból 7 vízesés zubog le a hatalmas sziklafalról.

A Yedigöller gleccser szintén nagyon népszerű túrapont. 3000-3500 méter magasságban fekszik. A neve azt jelenti: hét tó, és valóban 7 tavat talál, aki télen látogat oda, ám ebből 6 nyárra kiszárad. Az év minden évszakában látogatható, sőt kempingezhetnek is mellette. A Büyük Göl (Nagy-tó) kerülete nagyjából 75 méter. A Direktaş – 3510 méter magas hegy – magasodik fölé.

Az Aksu Kanyonu a világon is párját ritkító látványosság. 8 órás túrával közelíthető meg a két hóalagút, melyek 200-300 méter hosszúak. A szoroson át odavezető út is csodás.

Viszonylag könnyű, 5 km-es túrával közelíthető meg a szent helyként tisztelt barlang, a Meryem Ana Mağarası (Mária-barlang). A néphagyomány szerint ide jártak imádkozni nagy szárazságok idején, sőt egyes betegségek gyógyításában is hittek az ide zarándokló hívők.

Sok-sok fényképet mutathatnánk még, szerencsére bőven találunk belőlük az interneten. Egyre többen keresik fel a a hegységet egy rövidebb-hosszabb túra erejéig – sokszor csoportosan, szervezett körülmények között. A túrákat szervezők minden esetben megadják a szükséges felkészültségi szintet. Több hegyre csakis hivatalosan bejegyzett hegymászók vállalkozhatnak, máskor még szigorított – jeges, havas körülményekre vonatkozó – gyakorlat is szükséges. Szerencsére vannak könnyebb túrák is, így mindenki megtalálja a számára alkalmas kalandot.

Ha szívesen barangolnának a hegyekben fényképek segítségével, kattintsanak Dursun Şimşek  oldalára, vagy vásárolják meg Tunç Fındık hegymászó könyvét, mely remek képek kíséretében ad rengeteg információt a hegységben töltött kalandokhoz, összesen 88 hegy 454 útvonalát bemutatva.

Mindenképpen érdemes meglátogatni az Anadolu Dorukları csoport oldalát, mert ők nyitották az ország első olyan oldalát, ahol a hegymászás és a természet szerelmesei találkozhatnak, így hatalmas fényképalbum és tudásanyag gyűlt már össze. A leglátványosabbak azok, ahol távoli látképeken bejelölik a hegycsúcsok nevét, magasságát és az esetleges útvonalakat.

Sokan vagyunk azonban, akik nem tudunk részt venni egy hegymászáson fizikai erőnlét hiányában. Nekünk való ez a film, melyet Halil Bekar cinematográfus, fotós készített. A filmes projektjei Törökország szépségeinek bemutatását célozták meg. Minket nem kell meggyőznie: örömmel utazunk vele (is) Aladağlarba vagy más csodás tájra.

Erdem Éva – Türkinfo