Kalandozások a kortárs török irodalomban Betty Günnel – Ömer Zülfü Livaneli

Az a zeneszerző, énekes, forgatókönyvíró, író és filmrendező, akit be szereték nektek mutatni, 1946. június 20-án született Törökországban. Különleges tehetségét már gyermekkorában felfedezte nagymamája, el is nevezte őt inatçı keçi-nek (akaratos kecske), amit gyakran használnak a törökök akkor, ha valakit nem lehet eltántorítani az elhatározásától. Szerencsére ő is ilyen volt.

Rá gondolva elcsodálkozom azon, hogy mennyi-mennyi tehetséggel van megáldva. Akár több embernek is elég lenne. Törökországban az én generációm az ő zenéjén nevelkedett fel és az emberek mind a mai napig rajonganak érte.

Magyarországon mi pedig abban az időben Kovács Katit, Koncz Zsuzsát, Katona Klárit, az Eddát és a Karthagót hallgattuk. Talán ezért is van az, hogy még a mai napig sem tudom azt érezni a török népdalok hallgatásakor, amit az itteni emberek éreznek. Gyakran azt mondják nekem, hogy „Ó már te török lettél!” Lehet adaptálódni, fölvenni szokásokat, tisztelni a vallást és a kultúrát, de az ember nem lehet más, mint ahová születik. Még ma is, ha beteg vagyok vagy fáradt, nem a török mercimek çorbası (sárgaborsó leves) nyugtat meg, hanem a magyar tyúkhúsleves, nem a török himnuszon érzékenyülök el, ha hallom, hanem a magyar himnuszon.

Zülfü Livaneli Mutlu Aşk Yoktur Sus Söyleme

Zülfü Livaneli Amerikában, a Fairfox Zenei és Színi Konzervatóriumban végzett. Munkássága alatt több hazai és nemzetközi elismerésben részesült, neve Törökország legfontosabb művészeié között szerepel.

A kortárs művész eddig több mint 300 zenét valamint 30 filmzenét szerzett. A világ nagyon sok táján annyira szeretik, hogy az 1997. május 19-ei Ankarai Hipodrom téri koncertjén 500.000 ember volt jelen, így ez volt Törökország eddigi legnagyobb koncertje. Zülfü Livaneli, Elia Kazan, Jack Lange, Vanessa Redgrave, Arthur Miller és Mikis Theodorakisz együtt dolgoztak a kultúra és a művészetek fejlesztése érdekében.

1996-ban az UNESCO nagykövetének nevezte ki az 1978-ban készült Nazım török népdalai című albumáért, melyben Nazım Hikmet verseit zenésítette meg. Fontos tudnunk róla azt, hogy a törökök és görögök közötti béke és együttműködés híve. Közös kocerteket adott és albumokat alkotott görög zenészekkel. Tomboltak az emberek a koncertjeiken. Mikis Theodorakisszel készitett közös albumuk, a Güneş topla benim için (Gyűjtsd össze a napsugarakat nekem) aranyalbum lett. 2002-2006 között a Nagy Török Nemzetgyűlés Európai Tanácsának képviselője volt.

Zülfü Livanelit nem a zenéje által fedeztem fel, hanem a könyvei által. Az első könyve, amit olvastam, a saját életéről szólt. Az fogott meg benne, hogy olyan közvetlen, humoros, de mégis megrázó stílusban ír. Igazi európai gondolkodású ember, aki egyébbként ízig-vérig török és hazája kultúráját képviseli. Munkásságát elismerik, szeretik, mégis sok viszontagságon ment keresztül politikai okok miatt. 1972-ben politikai beállítottsága miatt katonai börtönbe zárták, majd a katonai puccs után 11 évig Svédországban élt emigránsként, ott folytatta munkáját. Abidin Dino volt a legjobb barátja, aki író, festőművész és filmrendező volt és szintén Svédországban élt. Mindennek ellenére, ha az arcára tekintek, nyugalom áraszt el. Egy igazi finom lelkű úriembert látok benne, aki a művészetért él.

Egyik könyvében így írt magáról: ”Élek, tanulok, a dolgok hatása alá kerülök, elgondolkozom, és állandóan változom. Ezek a változásaim hatnak a zenémre. Ezek képezik a bennem lévő erőt. Mindig azt csinálom, ami belőlem fakad, újra és újra belevetem magam kockázatos dolgokba. Ez vagyok én. Életem egyik időszakában sem hunyászkodtam meg, hogy megvédjem önmagam. Mindig újabb kockázatokat vállaltam. Ez mind azért van, mert úgy érzem, jogom van önmagam kipróbálni, hiszen egyszer élünk.”

Ez a bátorság jellemzi őt, ez mutatkozik meg sokrétűségében. Eddig 4 filmet rendezett: Yer Demir Gök Bakir (Föld, vas, égbolt és réz). Sis (Köd), Şahmaran, Veda (Búcsú) címmel. 1982-ben Velencében az Arany Pálma Díjjal, 1989-ben pedig a Montpelieri Filmfesztiválon az Arany Antigone Díjjal tüntették ki. Nagy sikerei ellenére jelszava az, hogy „az életben és a művészetben nincs nagyobb erény a szerénységnél.”

Zülfü Livaneli filmjeit hazáján kívül Amerikában, Németországban, Svájcban és Japánban is bemutatták. A Mutluluk (Gyönyör) című regényét is megfilmesítették, melyet Magyarországon is vetítettek.

Megrázó története van. Elrabolták és megbecstelenítették Meryemet. A török faluban élő középkori szokások alapján a fiatal lányra halál vár megbocsájthatatlan ”bűnéért”. A hagyományok szerint a család így törli ki emlékezetéből a gyalázatot. A falu vezetőjének fia, Dzsemál kapja a feladat végrehajtását, ám az utolsó pillanatban meggondolja magát és elmenekül Meryemmel. Nyomukba szegődnek a banditák, akik a Meryem életére törnek. Találkoznak Irfannal, aki egyetemi professzor volt és szintén menekül a tönkrement házasságából és az értelmetlennek tűnő élettől. A valószerűtlen trió közös útja mindannyiuk életét megváltoztatja.

A film magyarul nézhető itt

A regényt csak második nekirugaszkodásra tudtam elolvasni. Kemény dolgok vannak benne, amik sajnos bármennyire is hihetetlennek tűnnek, de még mind a mai napig így működnek Törökország keleti részén. Szeretném még megemlíteni Az utolsó sziget című könyvét is melyben arról ír, hogy egy „földi paradicsomot”, a szigeten élő emberek nyugalmát és boldogságát valamint a sziget biológiai egyensúlyát miként tudja tönkretenni egy diktátor.

Könyveit 30 nyelvre fordították le. Olyan híres egyetemeken tartott előadásokat és konferenciákat, mint a Harvard és a Princeton. Könyvei a legolvasottabbak listáján szerepelnek szerte a világon. Kitüntették az Európai Unió Irodalmi Díjjal, és az amerikai Barnes&Noble Nagy Írók Díjával. Szeretném minden könyvét és minden zenéjét külön-külön bemutatni, de sajnos ez lehetetlen, hiszen olyan sok van, de megemlítenék műveiből néhányat.

Könyvei:

Orta zekalilar cenneti – A középszerűek paradicsoma

Diktatör ile Palyaço – A diktátor és a bohóc

Leyla’nın evi – Leyla háza

Sevdalim hayat – Szerelmes élet

Edebiyat mutluluktur – Az irodalom maga a boldogság

Gorbaçov’la devrimin üstüne konuşmalar – Beszélgetés Gorbacsovval a forradalomról

Elmondhatom, hogy neve kedvenc török íróim között szerepel. Könyvei közül elolvastam a Gyönyört, Az utolsó sziget-et, a Szerelmes élet-et és a Szerenád-ot és elolvasásra vár még jó néhany. Történetei a való életet tükrözik, általuk elmerülhetünk Törökország kultúrájában és történelmében, nagy írók gondolatain elmélkedhetünk

Végezetül hadd idézzek pár sort a Szerenád című művéből:

“ A világon lesznek olyan emberek, akik ellened fordulnak majd, de soha ne feledd, hogy olyanok is lesznek majd, akik támogatni akarnak. Néhány ember lelke sötét és gonosz, néhányé meg világos és derűs. Akár az éj és a nappal.

NE GONDOLD AZT, HOGY TELE VAN A VILÁG GONOSZOKKAL ÉS NE ZÁRKÓZZ BE, DE AZT SE GONDOLD, HOGY MINDENKI NAGYON JÓ, ÍGY NEM FOGSZ CSALÓDNI!”

2014-12-15
Betty Gün – Türkinfo