Világhírű, hónapokig a francia slágerlista első helyezettje, Bridget Bardottal táncol, mégis mindenhol azt hangsúlyozza: én török vagyok, a hazám Törökország, a városom Izmir.
1921. április 3-án született a gitáros és énekes Dario Moreno. Minden évben a világ 16 országában turnézott, és szokása volt minden karnevált Rio de Janeiróban tölteni.
Mégis Izmir volt az igazi otthona. Az általa annyira szeretett város, Izmir meghálálja szeretetét, és ma is őrzi emlékét, amennyire csak tudja. Az utca, ahol élt, a nevét viseli. Ez Izmir leghíresebb utcáinak egyike. A turisták szinte biztos, hogy meglátogatják, hiszen ez az az utca, ahol a történelmi lift – Izmir egyik nevezetessége – megtalálható. Az utca elején pedig Moreno szobra fogad minket.
Ezenkívül Izmirben jár egy komp is, naponta sok ezer embert szállítva, mely a Moreno nevét viseli.
Ki is Dario Moreno? Hogyan vált híressé?
Zsidó család gyermekeként született Aydınban, és David Arugete néven anyakönyvezték. Édesapja tragikus halála után anyjával Izmirbe, a zsidók által lakott kerületbe költöztek. Négy testvére lévén nem éltek jólétben. Már fiatalon saját munkájával tartotta fent magát, illetve éjszakánként az állami könyvtárban franciául tanult. Mellette mégis volt ereje még arra is, hogy gitározni tanuljon, majd utcazenéléssel keresett pénzt. Egyre híresebb lett – latinos dalokat énekelve – a helyiek körében.
A II. világháború idején katona volt, de katonasága idején is zenélt különböző városokban egy jazz zenekarral. Majd Izmirben a Kordonon található Marmaris mulatóban lépett fel rendszeresen. Első koncertjét a Konak kompkikötője tetején található mulatóban adta. Lassan anyagilag is megerősödött, és ekkor költöztek édesanyjával abba az utcába, mely ma a nevét viseli.
Több éven át Isztambulban, Ankarában, majd Athénban dolgozott zenészként. Pénzét összegyűjtve, egy impresszárió meghívásra Párizsba költözött. Először Cannes-ban egy hotelben lépett fel, majd később Párizsban katonáknak fenntartott mulatókban. Első években nem volt sikeres, de a Jezebel című dallal hirtelen híressé vált, annyira, hogy Adieu Lisbon című dala 1955-ben a slágerlista élére került, és hat hónapig ott is maradt.
Annyira népszerű volt, hogy Párizs legendás mulatójában, az Olympiaban – ahol egy előadó örült, ha csak egyszer is színpadra állhatott – rendszeresen fellépett.
Filmekben is énekes-táncos szerepeket kapott, összesen 32 filmet készített olyan partnerekkel mint Brigitte Bardot, Jacques Brel, Eddie Constantin.
1968. december 1-jén Isztambulból Párizsba utazott volna, készülődés közben azonban az isztambuli Hilton hotelben szívrohamot kapott. Halálát követően Izmirbe szállították, ám édesanyja, Madam Roza már Izraelben élt, így temetésére végül Tel-Aviv / Holon temetőjében került sor.
Nevét emlegetve mindig hozzáteszik: példaértékű állampolgár, aki soha nem feledte hazáját, akárhol is járt a világban. Nincs erre jobb példa, mint az az 1968-as latin dalok fesztiválja, mikor Franciaország színeiben indulva első helyezett lett, mégsem engedte a francia zászlót felvonni, mert kijelentette: „török vagyok, izmiri vagyok”.
Törökül tudók számára még egy videót ajánlunk, mert ez a film tökéletesen összefoglalja életrajzát, és sok-sok dalába is belehallgathatunk.
Erdem Éva – Türkinfo