A szinkron királynője: Adalet Cimcoz

Adalet Cimcoz, a török szinkronizálás mestere, a „szinkron királynője”, műfordító, az első törökországi művészeti galéria megálmodója. Ismerkedjünk meg ezzel a sokoldalú, minden területen a maximumot nyújtó, különleges nővel.

Édesapja, Hüseyin Tayfur jól tudott németül, így katonaként török–német fegyverkereskedelmi tárgyalásokon vett részt. Berlinben ismerkedett meg német feleségével, Aliciával, akivel 1903-ban házasodott össze. Három gyermekük született, a harmadik 1910-ben kislány lett, aki a kor divatos nevét kapta: Adalet. Édesapja a Çanakkale öbölnél teljesített szolgálatot, de 1912-ben a Balkán-háború veszélyei elől az édesanya és a három gyermek Berlinbe költözött, ott végezték német nyelven általános iskolai tanulmányaikat. A köztársaság alapítása után, békésebb időkben költöztek vissza Törökországba, 1924-ben.

Adalet felnőtt korában – német nyelvtudásnak köszönhetően – tolmácsként dolgozott állami alkalmazásban a mezőgazdasági termékek védelmére létrehozott intézményben. Ott ismerkedett meg Mehmet Ali Cimcoz ügyvéddel, akivel 1939-ben házasodott össze. Férjének köszönhetően került kapcsolatba a művészettel, korábban nem volt ilyen érdeklődése. A család legközelebbi barátai írók, költők, képzőművészek voltak, így gyakran reggelig tartó beszélgetések folytak otthonukban ezekkel a művészekkel.

Berthold Brecht, Knut Hamsun, Georg Büchner, B. Traven, Lope de Vega, Franz Kafka, T. Dery, Max Frisch műveit fordította török nyelvre. 1962-ben Kafka Levelek Milenának című művének fordítsa miatt a Török Nyelv Intézete (TDK) fordítói díjjal tüntette ki.

Érdekesség, hogy egy magyar könyv, Déry Tibor Vidám temetés című művének fordítása is nevéhez köthető. Az eredeti kiadás török fordítása Eğlentili Bir Gömme Töreni címen ma is kapható a használtkönyv-kereskedelemben.

Részben férje, részben azonban testvére, Ferdi révén került be a művészeti körökbe. Testvére, Ferdi Tayfur már híres színész, rendező és szinkronszínész volt ekkor. Vele együtt kezdett el szinkronokban dolgozni. Első munkája a híres King Kong filmben, a gorilla szerelmének, Fay Wray-nek török hangja volt. Nagy tetszést aratott. Egészen élete utolsó évéig, 1970-ig dolgozott, összesen 172 filmben hallható hangja. Olyan hírességeknek mint Türkan Şoray, Belgin Doruk, Fatma Girik, Filiz Akın adta kölcsön „édes-kemény” hangját.

„1957-ben ismertem meg. Külföldi és hazai filmekben is dolgozott. Mást nem ismertem, aki olyan szépen használta a török nyelvet, mint ő. Adalet asszony folyamatosan dolgozott. Írt, fordított, kritikákat írt, rádiójátékokat és szinkronokat készített” – mondta róla Necip Sarıcıoğlu, a Lale filmstúdió tulajdonosa.

Nevéhez fűződik az első török művészeti galéria megnyitása is, 1950-ben. Ez a műveiket kiállítani kívánó művészeknek nagyon nagy segítség volt. Beyoğlu kerületben, Kallavi utca 20. szám alatt két egybe nyitott szoba és egy hall volt az egész. Kiállítóteremként és egyben művészklubként funkcionáltak a helyiségek.

„Tegnap a városunkban csendes keretek közt zajlott egy esemény. Beyoğluban egy kis művészeti galéria nyílt. Amit az önkormányzatnak már évek óta meg kellett volna tennie, és amelyet csak halogatott, az megtörtént végre” – írta Fikret Adil a Yeni İstanbul napilap 1950. december 26-i számában.

A galéria 5 évig működött. Ezt követően Adalet Cimcoz a szinkronizálásnak élt. 1970-ig száz, meg száz karakter hangját adta.

Információk forrása: http://www.istanbulkadinmuzesi.org/adalet-cimcoz

Erdem Éva – Türkinfo