Tóth Béla, a fiatal prózaírók egyik legegyénibb alakja. Ahhoz a nemzedékek tartozik, mely a felszabadulás után indult el a műhelyek, géptermek, a napszámos-sors világából, hogy a nép képviseletében, a nép számára hódítsa meg a kultúra ormait. Írásait a népszeretet, a pártosság s a mai fiatal prózaírók között ritka nyelvi színesség, a népnyelv tudatos és művészi alkalmazása jellemzik. A köszörűs kádiban azokat az emlékeket gyűjti egybe és formálja egységes történetté, amelyeket a szegedi néphagyomány a török világból megőrzött. Színesen, elevenen bontakozik ki az érdekfeszítő, kalandos mese során a régi Szeged népének élete.