Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.
Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.
Az 540 kilométeres lükiai útvonal, amelyet a világ hosszú távú túraútjai közül a tíz legjobb egyikeként tartanak számon, Fethiyéből (Muğla tartomány) indul, és egészen Antalyáig halad. Az ösvény egyedi természeti és történelmi látnivalókat kínál.
Kik voltak a lükiaiak?
A lükiai társadalom független és demokratikus berendezkedésű volt. Nem vívtak olyan háborúkat, melyek átalakították volna életstílusukat vagy földterületeiket. Csak rájuk jellemző művészeti stílust és magas életszínvonalat tudhattak magukénak. Stratégiai pozíciójukat annak köszönhették, hogy az általuk birtokolt hosszú partvidék lehetőséget adott tengeri kereskedelemre és a kalózkodásra is. Miután a perzsák megszállták földjüket, a lükök elfogadták Nagy Sándor segítségét és a görög kultúrát, illetve életmódot. Később a Római Birodalom alá tartozó tartomány lettek. A rómaiak területükön sok várost és kikötőt építettek, melyeket kövezett utakkal kötöttek össze. A negyedik századtól, amikor a Római Birodalom összeomlott, a kereszténységet választották, így több bizánci kolostor épült a lükiai hegyekben.
A lükiai útvonalat Kate Clow jelölte ki
A 80-as és 90-es években Törökország déli partvidékét felfedezték a brit nyugdíjasok, akik hosszabb vakációra mentek oda, vagy akár le is telepedtek. A brit Kate Clow is odaköltözött, hogy elmeneküljön addigi nyüzsgő életétől.
Clow 1989-ig élt Nagy-Britanniában, majd Isztambulban kapott állást. 1992-ben költözött Antalyába, ahol már szabadúszóként dolgozott. Ez lehetőséget adott számára, hogy felfedezze az ősi utakat, amelyek az ókori civilizációk törökországi központjait kötik össze. Meggyőződése volt, hogy Törökországnak hosszú túrautakra van szüksége. Többek között az ő kezdeményezésére kapcsolták össze a régi utakat, így hozták létre a lükiai útvonalat. Ezt az utat 1999-ben nyitották meg, ezt követte a Szent Pál-útvonal 2004-ben, a Kaçkar-útvonal 2008-ban és az Evliya Çelebi-út 2011-ben.
Rögtön a cikk elején megmutatjuk: soha nem késő elindulni. Ez a hölgy 56 évesen járta végig az utat, mi pedig megnézhetjük kalandjait videóiben.
A lükiai útvonal
A történelmi úton, amely Ölüdeniz látképével kezdődik, az ember úgy érzi, mintha egy természeti szépségek által övezett időalagúton haladna át.
Az utazók a világhírű fethiyei Pillangó-völgyön át kezdik meg utazásukat, majd később meglátogathatják a Kabak, Cennet és Korsan nevű öblöket, és eljuthatnak az ősi Letoon városba, mely az UNESCO világörökségi listáján szereplő antik város, és a lükiai régió történelmi fővárosa.
Ezután kétórás sétával eljuthatnak Xanthos ősi városába Antalya Kaş körzetében. Itt lehetőségük lesz felfedezni az ókori várost, amelyet a fájdalom városának neveznek, a történelem során tapasztalt szenvedések és háborúk miatt. Itt láthatnak pre- és késő keresztény építészeti emlékeket is.
Patara, Lükia fővárosa
Patara Lükia egyik legfontosabb tengeri és kereskedelmi kikötője volt, amely a Xanthos-folyó torkolatánál feküdt. Patara a kereskedelem miatt nagyon gazdag város volt, és Lükia hat legfontosabb városának egyike. A Patarában lévő jóshelyet a híres delphoi jósda riválisának tartották. Úgy tartják, Apollón nyáron Déloszon élt, de a telet Patarában töltötte, így a két hely temploma hasonlít egymásra (az itteni templomot még nem tárták fel).
Az utazók sorban meglátogathatják az ősi városokat: Sidyma, Pydnai, Apelia, Theimussa, Idyros, Antiphellus, Apollonia és Simena városát, amikor egy négyórás séta során Xanthosból Patarába érkeznek. A város a lükiai tanács épületének ad otthont. A hellenisztikus időszakban épült, a lükiai demokrácia szimbólumának tekintették, és tükrözi a város ősi dicsőségét.
A látogatók ezután elérhetik a Kaş nevű kisvárost, amelynek neve Habessosként szerepelt az antik pénzérméken.
Útközben a világ leghíresebb strandjait is érintik: Kaputaş, Apollonia, Aperlai és a félig víz alatt található Kekova.
Ezután elindulnak Myra antik városa felé, mely ma Demre része. A túrázóknak lehetőségük nyílik arra, hogy felfedezzék Andriakét, az antik kikötőt, a 11 500 főt befogadó városi színházat, és a mellette található különleges – a lükiaiakra igen jellemző – sziklába épített síremlékeket. Myra Szent Miklós otthona is, akit mi Mikulásként ismerünk. Meglátogatható a bizánci eredetű templom, mely a nevét viseli.
A hatalmas Olympos
Myra felől a túrázók Olymposhoz érkeznek, amely Lükia egyik legfontosabb kikötője volt. Hírhedtek voltak az innen induló kalózok, míg a római parancsnok, Servilius Isauricus el nem foglalta a régiót. Számos hellenisztikus, római és bizánci rom található itt. Néhány kilométerre a várostól található Yanartaş, ahol folyamatosan égő természetes tüzeket láthatnak a hegyoldalban.
Az Olympos után a látogatók Phaselis ősi városába érkeznek, amely Lükia keleti határán helyezkedik el, és az ókori időkben tengeri kikötőként volt ismert.
Az út véget ér, amikor kilépnek a Hisarçandır környékéről és megközelítik Antalyát.
Egyedülálló utazás 19 ókori városon keresztül
A Lükia Hegymászó és Természettudományi Klub elnöke, Yıldırım Beyazıt Umurtağ szerint a lükiai útvonal egy hónap alatt bejárható.
„Az út jellemzően könnyű és mérsékelt nehézségű szakaszokból áll. Számos vendéget jön ide, különösen március és május között, valamint októbertől novemberig. 19 ókori város látogatható, melyből 12 a lükiai civilizáció legnagyobbja volt. A túrázók még ma is ugyanazt az utat követik, amelyen 3000 évvel ezelőtt jártak az emberek.” Umurtağ elmondta, hogy megpróbálják megakadályozni a természet pusztulását az út mentén, megőrizni a természeti szépségét, miközben bevonják a területet az idegenforgalomba.
Mustafa Olgun turisztikai szakember és útikönyvíró hozzátette, hogy az út mentén található tengeri kikötők és a vallási létesítmények fontos helyszínek voltak a történelem során. Egyértelmű, hogy a lükiai útvonal a világ egyik legszebb túraútja, nemcsak a természet szerelmeseinek vagy az utazóknak, hanem a fotósok számára is.
Olgun azt mondta: „A lükiai útvonal az egyik legbiztonságosabb túraútvonal, amely mindenki igényeit kielégítheti az utazás során. A legnagyobb problémánk a környezetszennyezés és az állatok természetes élőhelyeinek megsemmisítése. Erre találhatunk példákat a legváratlanabb helyeken. A helyieknek, valamint az utazóknak is tudatosabb szerepet kell vállalniuk a jelenség megszüntetésében.”
Járd a saját utad a lükiai útvonalon
Ha egy túrázó szeretné bejárni a történelmi útvonalat, vannak olyan dolgok, amiket biztosan vinnie kell magával.
Térképek: A lükiai partok nagyméretű térképei rendelkezésre állnak. Néhány térkép, különböző részletességgel, ingyenesen és online is megtalálható. Továbbá számos útikönyv is tartalmaz térképeket, de részletességük és léptékük kevésbé hasznos a tájékozódáshoz.
A legjobb útleírást valószínűleg Kate Clow, a brit szerző könyvében találhatjuk, aki maga felfedezte fel és jelölte ki a mai lükiai útvonalat.
Pár éve jelent meg egy könyv – Altuğ Şenel túrázó szerkesztésében – Adım Adım Likya Yolu címmel, őt követni is érdemes, mert rengeteg hasznos tanácsot kaphatunk az utazáshoz.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szállás: Aki az útvonalat bejárja, talál szállást motelekben és hostelekben útja során, de mindig számíthat vendéglátásra a török falvakban is.
Ha egy kicsit kalandosabb útra vágyik valaki, egy egyszerű kempingfelszerelés is elegendő a csillagok alatt Fethiye és Antalya forró nyári éjszakáin.
Fizetendő díjak: Nincsenek díjak vagy szükséges engedélyek a lükiai útvonalon történő túrázáshoz vagy kempingezéshez. Azonban számos érdekes helyszínt látogathatnak, amelyek a kulturális és idegenforgalmi minisztérium irányítása alatt állnak, és azok esetében belépődíjakra kell számítani.
Forrás: Daily Sabah
Erdem Éva – Türkinfo