A nemzetközi nőnap kiváló lehetőség arra, hogy a nőket méltassuk. De nemcsak úgy, hogy felköszöntjük őket egy csokor virággal, hanem ha arról is megemlékezünk, hogy valójában mit is ünneplünk március 8-án.
Azokat a nőket ünnepeljük, akik életük során hozzájárultak Isztambul fejlődéséhez, kulturális örökségéhez, s a város történelmének, vallásainak, háborúinak és forradalmainak útvesztőjében meghatározó szerepet töltöttek be. Két olyan intézményt is meglátogathatunk, ahol képet kaphatunk olyan női sorsokról, amelyeket a történelemkönyvek nem említenek.
Először is buszozzunk el Balatba, és töltsünk el egy kis időt az Isztambuli Női Könyvtár és Információs Központ épületegyüttesében. Bár feljegyzések nem rögzítik, az épület nagy valószínűséggel a bizánci korból származik – erre következtethetünk a szépen elrendezett vörös téglákból és a nagy boltíves mennyezetből. Az intézményt 25 évvel ezelőtt alapították azzal a céllal, hogy megörökítse a nők munkásságát az utókor számára, s az érdeklődők részére elérhetővé tegye. A könyvtár – nyitásakor – mindösszesen 100 könyvvel rendelkezett, jelenleg több mint 10 000 kötetnek ad otthont, számtalan folyóirattal és újsággal együtt. A falakat olyan művészek munkái díszítik, mint például a híres Gülsüm Karamustafa. A könyvtárat többnyire tudósok és kutatók használják, ugyanakkor lehetőségünk van nekünk is ide ellátogatni (bár nem árt, ha előtte telefonon érdeklődünk).
A könyvtár egyik legérdekesebb része a régi oszmán és köztársasági időkből származó női folyóiratok gyűjteménye. Ezekből megtudhatjuk, hogy a nők már régóta hangot adtak elképzeléseiknek és fontosnak tartották, hogy tapasztalataikat másokkal is megosszák. Az általuk létrehozott művészetnek és szervezeteknek köszönhetően bepillantást nyerhetünk az isztambuli nők életébe 1859-ben, 1924-ben vagy akár 1997-ben. A könyvtár török és angol nyelvű látogatók előtt is nyitva áll, de ha nem beszélünk törökül, a könyvtár olvasószobája nyugodt helyszínül szolgálhat, hogy elmélyüljünk annak lenyűgöző archívumában. Rendszeresen szerveznek rendezvényeket és kiállításokat is, melynek részleteit megtalálhatjuk weboldalukon.
Nyitva tartás: hétfőtől péntekig, 8-16.30 között
Cím: Kadir Has Caddesi No. 8, Balat;
T: +90 212 621 81 34;
Ha Adalet Cimcoz, Anna Comnena vagy Nil Yalter neve nem tűnik ismerősnek, akkor valószínűleg még nem jártunk az Isztambuli Nők Múzeumában. Ez egy olyan online adatbázis, amelynek segítségével sok mindent megtudhatunk a török nők életéről és munkájáról. Jusztiniánusz feleségétől, I. Theodora császárnőtől kezdve a punk művész Aylim Aslımon át a köztársaság egyik legkiemelkedőbb festőművésznőjéig, Sabiha Bozcalıig bezárólag megtalálhatóak itt életrajzi adataik.
Elég csak egy-két órát szörfözni a weboldalon, máris elénk tárul azoknak a török nőknek a hatása, amely gyakran a nagyközönség számára csak kevésbé ismeretes, vagy az idő múlásának köszönhetően a feledés homályba merült. Például Adalet Cimcoz, Isztambul első női galériatulajdonosa, a művészek pártfogója, akit a város középkori művészeti életének ápolójaként méltatnak. Öröksége ma is megfigyelhető a kortárs művészek – mint például Joana Kohen – munkájában. Anna Comnena viszont a 11. századi Konstantinápoly életének és korának élethű megörökítését tartotta szem előtt, mely információk a történészek számára ma már felbecsülhetetlen értékűek. A művész Nil Yalter pedig videót készített annak érdekében, hogy tiltakozzon a női nemiség patriarchális megközelítése ellen.
A Nők Múzeumában gazdag forrásanyagból meríthetnek mind a kutatók, mind az írók. Ezek az írások arról tanúskodnak mindenekelőtt, hogy a nők – a férfiak támogatásával vagy anélkül – milyen módon járultak hozzá Isztambul fejlődéséhez, a török történelemhez és a társadalom alakulásához. A buszon ülve vagy a szálloda medencéjénél fekve érdemes egy pillanatra megállni, és a weboldal segítségével felfedezni ezeknek a figyelemre méltó személyiségeknek az életét.
web: www.istanbulkadinmuzesi.org
Forrás: www.theguideistanbul.com
Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo